Generali kutatás: Az emberek többsége továbbra is az inflációtól való félelmet érzi a legnagyobb problémának.

A Generali friss, reprezentatív kutatása rávilágít, hogy a magyar lakosság sokkal inkább az infláció és az árak növekedése miatt aggódik, mint a háborús konfliktusok kiterjedése miatt. A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók körülbelül egyharmada érzi szorongását az árak elszabadulása és az ezzel járó életszínvonal csökkenése miatt. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 10%-a tart a globális fegyveres konfliktusok következményeitől, s a világjárványok újabb hullámától is alig félnek. Továbbá, mindössze 4%-uk véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia elveheti a munkahelyét 2025-re. Összességében a többség, 56%-uk nem, vagy csak mérsékelten optimista az idei évvel kapcsolatban.

A Generali Biztosító legújabb, reprezentatív felmérése[1] arra kereste a választ, hogy a lakosság milyen reményekkel tekint az idei év elé: a válaszok megosztják a közvéleményt, amikor arról van szó, hogy mennyire optimisták a 2025-ös évvel kapcsolatban. A magyar válaszadók többsége inkább pesszimista, hiszen a megkérdezettek több mint fele nem fűz különösebb reményeket az új évhez. Közel egyharmaduk úgy véli, hogy egy kicsit kedvezőbb év következik, míg csupán 12%-uk várja nagyon pozitívan, szinte mesésen az elkövetkező hónapokat. Érdekes módon a fiatalabb korosztályok és a budapesti lakosok derűlátóbbak a jövőt illetően, míg az 50 év felettiek körében egyre inkább a pesszimizmus uralkodik.

Az egészség megőrzése a lakosság fő kívánsága

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a lakosságot igencsak foglalkoztatja az egészsége: arra a kérdésre, hogy mi lenne az egyetlen kívánságuk 2025-re, a válaszadók nagyobb aránya, több mint harmada valamilyen egészséggel kapcsolatos dolgot kérne. Kiegyensúlyozottabb magánéletet 14%-uk, és egy új, a jelenleginél jobban fizető állást szintén 14% szeretne magáénak tudni. Új lakásra a megkérdezettek 12%-a, míg új autóra 5%-uk vágyik. A kor előrehaladtával a kívánságokkal kapcsolatos attitűd is változik: míg a 16-29 évesek között csupán a megkérdezettek ötödénél kap szerepet az egészség megőrzése, addig az 50-59 évesek 44%-a, a 60-75 éves korosztálynál pedig már 60%-uk esetén kerül központba valamilyen egészséggel kapcsolatos vágy, kérés.

Az infláció növekedése a magyar társadalom egyik legjelentősebb aggodalmát képezi.

A lakosság több mint egyharmada - életkortól, végzettségtől és nemtől függetlenül - a legnagyobb aggodalommal figyeli az infláció további emelkedését és az árak elszabadulását. Az árak folyamatos növekedése az általános életminőség csökkenéséhez vezethet, és az alapvető élelmiszerek, valamint szolgáltatások áremelkedése komoly hatással lehet a mindennapi megélhetésükre. Pénzügyi jövőjüket illetően vegyes érzésekkel viseltetnek: közel 40%-uk borúlátó, és arra számít, hogy az új évben rosszabb anyagi körülmények között fognak élni, míg 20%-uk enyhe javulásra, 10%-uk pedig jelentős anyagi előrelépésre számít.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is az infláció emelkedéséről számolnak be. Átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024 decemberében az egy évvel korábbiakat. 2023 decemberéhez viszonyítva 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 6,8%-kal kerültek többe, ezen belül a lakbér 12,6%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy év alatt 8,3%-kal drágult.

Az energiaárak és az MI térhódítása miatt sem aggódik a hazai lakosság

A Generali által végzett kutatás során a résztvevők körében a legnagyobb aggodalmat a saját és családtagjaik egészségügyi állapotának romlása váltja ki, hiszen körülbelül 17%-uk számára ez a legfélelmetesebb forgatókönyv. Érdekes, hogy bár a világ számos pontján felerősödtek a fegyveres konfliktusok, a válaszadók mindössze egy tizede aggódik egy potenciálisan globális háborús helyzet kialakulása miatt.

Az energiaárak emelkedésével kapcsolatos aggodalmak nem tűnnek túl elterjedtnek, hiszen csupán körülbelül 9% érzi úgy, hogy 2025-re növekedni fognak az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy az árak drámai emelkedése egyelőre nem valósult meg: 2024 decemberében a vezetékes gáz ára 0,4%-kal csökkent az előző évhez képest, míg az elektromos energia 0,3%-os emelkedést mutatott.

A megkérdezettek 7%-a kifejezte aggodalmát a munkanélküliség növekedése miatt, míg ugyanennyien tartanak a klímaváltozás kedvezőtlen következményeitől, például a szélsőséges időjárási jelenségektől, aszályoktól és árvizektől. Az utóbbi években a világjárványt övező félelmek is fokozatosan csökkentek; ma már csupán a lakosság 4%-a aggódik amiatt, hogy újra globális szinten elterjedhet egy vírus.

A kutatás során feltárták, hogy a napjainkban egyre elterjedtebb mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével kapcsolatos félelmek sokakat foglalkoztatnak. Gyakran felmerül, hogy az MI fenyegetheti a munkahelyeket, és bizonyos iparágakban a humán munkavállalók iránti kereslet jelentősen csökkenhet. Továbbá, ha a technológiai újításokhoz való hozzáférés nem egyenlő mértékben oszlik meg, az társadalmi egyenlőtlenségeket is szülhet. Ugyanakkor a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a lakosság többsége, mindössze 4%-uk jelezte, hogy aggódik a mesterséges intelligencia fejlődése miatt. Ez arra utal, hogy a társadalom általánosan optimistább a technológiai fejlődéssel kapcsolatban, mint ahogy azt sokan gondolják.

A megkérdezettek 8%-ának továbbá semmilyen félelme nincsen a 2025-ös évre vonatkozóan.