A Freedom House jelentése nyomán az NMHH-nál hiányérzet alakult ki.
A riport jelentős módszertani hiányosságának tűnik, hogy nem derül ki egyértelműen az országjelentések szerzőinek kiléte. Az információk csupán egy összesített névsorból nyerhetők ki, amely alapján 2024-re vonatkozóan mindössze egy magyar szakértő volt aktív a projektben.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megállapítása szerint a Freedom in the World című nemzetközi jelentésből nem derül ki világosan, hogy kik végezték az értékeléseket, és milyen forrásokra támaszkodtak az egyes országok médiahelyzetének vizsgálatakor. Az NMHH által végzett elemzés arra is rámutat, hogy a tanulmányban alkalmazott, rendkívül korlátozott skálán mozgó mutatószámok nem alkalmasak arra, hogy hiteles és átfogó összehasonlítást nyújtsanak az értékelt államok bonyolult médiaviszonyairól.
Az NMHH azt közölte szerdán, hogy a Freedom House 1978 óta teszi közzé a mintegy kétszáz állam politikai és polgári szabadságjogi helyzetét értékelő jelentését, és a riport keretében egy globális áttekintés mellett önálló országjelentéseket is kiad.
Az NMHH folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai médiahelyzetet elemző nemzetközi jelentéseket. Legutóbb egy amerikai székhelyű szervezet új tanulmányát vizsgálta meg alaposan, amely során számos szakmai hiányosságra derült fény - olvasható a közleményben.
Úgy értékelték, a riport jelentős módszertani hiányossága, hogy nem ismerhető meg világosan az országjelentések szerzőinek személye, erre csupán egy összesített névsorból lehet következtetni, ez alapján 2024-ben is csupán egyetlen magyar szakértő vett részt a projektben, ami kérdéseket vet fel a plurális értékelés lehetőségével kapcsolatban.
A Freedom in the World átláthatóságát tovább rontja, hogy a szervezet nem osztja meg a felhasznált források részletes listáját - állították.
A folytatásban arra mutattak rá, hogy a jelentés a média függetlenségét egy nullától négyig terjedő skálán értékeli az egyes országokban. Ez a szűk értékskála azonban nem képes hitelesen tükrözni a médiaszabadság helyzetét, és nem ad pontos képet az egyes országok közötti eltérésekről és fejlődésekről.
Az NMHH álláspontja szerint ez jól tükrözi, hogy Magyarország a vizsgált skálán azonos pontszámot ért el olyan országokkal, ahol a sajtó munkatársait fizikai erőszak éri. Ebből a szempontból hasznos lenne, ha a különböző pontszámokat tört értékek formájában részleteznék.
Annak ellenére, hogy az idén kiadott Freedom in the World a 2024. január 1-je és december 31-e közötti események értékelésére vállalkozik, a riportban több, a korábbi jelentésekben már szereplő, tárgyéven kívüli állítással találkozunk.
"Ezek tárgyi tévedéseket vagy minden alátámasztást nélkülöző, szubjektív megállapításokat is tartalmaznak. A dokumentum kritizálja például a médiapluralizmus hazai helyzetét, holott a magyar médiapiac sokszínű, a meghatározó piaci szereplők között pedig számos eltérő álláspontot megjelenítő médium működik" - közölte az NMHH.
