Franciaország ismételten Azerbajdzsánt vádolja Új-Kaledónia destabilizálásával.

Az azeriek szemében régóta szálka a francia-örmény együttműködés, amelynek jelentős katonai vonzata is van, így ahol tudják, ott igyekeznek gyengíteni Párizs pozícióit.

Pénteken, új-kaledóniai látogatása során, a Franciaország tengerentúli területei elleni destabilizációs kísérleteket élesen bírálta a francia kormány egyik illetékes minisztere, Manuel Valls. Kiemelte Azerbajdzsán szerepét is a helyzetben. "Ha egy olyan ország, amely maga nem gyakorolja a demokrácia alapelveit, és etnikai tisztogatást hajtott végre Hegyi-Karabahban, több demokráciát és védelmet követel, az világosan mutatja, hogy valódi szándéka nem a védelem, hanem Franciaország leértékelése" - fogalmazott a miniszter.

Franciaország határozottan fellép minden külföldi beavatkozással szemben. Fontos, hogy senki ne értse félre: mi tiszteletben tartjuk a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság jogát, mindenki szabadon kifejezheti véleményét a nemzetközi ügyekről. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy olyan fórumokon vegyenek részt, amelyek célja Franciaország stratégiai érdekeinek gyengítése, akár itt, akár máshol – hangsúlyozta.

A miniszter látogatásával egy időben a héten az azerbajdzsáni Bakui Kezdeményezési Csoport az azeri fővárosba hívott több új-kaledóniai újságírót azzal a céllal, hogy "erősítse a sajtókapcsolatokat Azerbajdzsán és a francia gyarmatosító politika által érintett nemzetek között".

Valls már korábban is kifejezte nemtetszését Azerbajdzsán irányába, mivel véleménye szerint az ország szándékai a Franciaország tengerentúli területeinek destabilizálására irányulnak.

Gérald Darmanin, Franciaország volt belügyminisztere azt vetette Baku szemére, hogy ő szította fel a szigetcsoporton tavaly kitört zavargásokat. Azerbajdzsán ezt tagadja, viszont nehezményezte Párizs Örményországot támogató politikáját, Ilham Aliyev azeri elnök pedig tavaly azt is kijelentette, "nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország felfegyverzi Örményországot".

Az Ausztráliától körülbelül 1200 kilométerre keletre található Új-Kaledónia nem csupán gyönyörű tájairól híres, hanem stratégiai katonai bázisként is kiemelkedő szerepet játszik, valamint a szigeten felfedezett gazdag nikkelkészletek miatt is fontos a francia kormány számára. A függetlenség iránti vágy 2018 óta három népszavazáson is kifejezésre jutott, ám a függetlenségpártiak mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek el.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a közleményben szereplő Bakui Kezdeményezési Csoport egy azeri kezdeményezés, amelynek célja összefogni a különféle francia tengerentúli területeknek és megyéknek az anyaországtól elszakadni kívánó egyes képviselőit. Hogy miért most aktivizálta újra magát ez a csoport, arra magyarázatot adhatnak a közelmúlt diplomáciai eseményei.

Február elején ugyanis Párizsban járt Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, ahol Emmanuel Macron francia államfővel találkozott. A megbeszélésen Macron ismét kiemelte, hogy Párizs elkötelezett Örményország területi integritásának megóvása mellett, továbbá azt is kijelentette, hogy Franciaország továbbra is folytatja az örmény védelmi ipar támogatását. Ez azért fájhat az azerieknek, mert mostanra Franciaország vált az örmények legfontosabb nyugati fegyverszállítójává, továbbá tavaly decemberben, Jerevánban a két fél a védelmi együttműködés növeléséről is megállapodást írt alá.

Az örmény kormányfő nyilatkozata szerint a közelmúltban folytatott megbeszéléseik során Macronnal hangsúlyozták az Európai Unió és Örményország közötti együttműködés erősítésének fontosságát. Jereván régóta vágyik arra, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az unióval, ám eddig egyetlen európai ország vezetése sem támogatta hivatalosan ezt a törekvést. Ennek egyik fő oka, hogy a lépés Oroszország ellenszenvét keltené fel.