Új irányvonal közeledik a digitális csalások elleni harcban: a jövőben a bankok viselhetik az ügyfelek veszteségeit.
A bankok állhatják a cechet abban az esetben, ha valaki először esik csalás áldozatává. A Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó javaslatára nyitott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), erről indul konzultáció - írta az Infostart. Felhívták a figyelmet, hogy újfajta visszaélési módszerek jelentek meg, az elmúlt évben 41 milliárd forint volt az összes visszaélés Magyarországon. Ebben volt egy-két egyedi, nagyobb tranzakció is, de ez így is nagyon magas érték.
A legelterjedtebb technikák átalakultak.
A hamis nyereményjátékok és átverő weboldalak egyre inkább elterjedtek, és sajnos a pszichológiai manipulációt is bevetik, hogy adatokat csikarjanak ki a gyanútlan felhasználóktól. Az unokázós csalások digitális formái is megjelentek, míg a "romantikus csalás" – amely az online kapcsolatok révén bontakozik ki – az egyik leggyakoribb visszaélési módszerré vált. Az emberek érzelmeit célozzák meg, hogy áldozataik bizalmát kihasználva csaljanak ki tőlük pénzt vagy személyes információkat.
A csalók egyre kifinomultabb módszerekkel vonják be az ügyfeleket az ügyletekbe, ami miatt a bankok a kár 92 százalékát már az áldozatokra hárítják. Ez az előző időszakhoz képest jelentős változást mutat, amikor a pénzintézetek a veszteségek nagyobb hányadát maguk viselték.
Ez egyébként benne van egy uniós szabályozásban, de az csak 2027-től lépne életbe, ezt szeretné a Nemzeti Bank előre hozni.
Úgy tűnik, hogy az NGM pozitívan áll a javaslathoz, és ennek kapcsán konzultációt is szerveznek. Ha sikerül kompromisszumot kötni, akkor ősszel szavazásra bocsáthatják a kérdést, és a szabály 2026. január 1-jétől léphet érvénybe – olvasható a hírekben.
