Faktum Projekt: Milyen védelmet nyújt a mentelmi jog az Európai Parlament keretein belül?

Ha a szabályok értelmezése egyre lazabbá válik, az torz ösztönzőket generálhat: a politikai szereplők számára a mentelmi jog akár tudatos menekülési lehetőséggé is alakulhat.

Fontos kiemelni, hogy a Parlament döntései nem állnak jogon kívül: ezek az uniós bíróság ellenőrzése alá tartoznak. A Puigdemont-ügyben 2025 szeptemberében közzétett főtanácsnoki vélemény is megerősítette, hogy a Parlament széles, de nem korlátlan mérlegelési jogkörrel bír. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament politikai döntései is a bírósági felülvizsgálat alá esnek, és a jogállamiság keretein belül maradnak. A bíróság olyan széles mérlegelési jogkört biztosított az EP számára, hogy jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy a Saliséhoz hasonló extrém esetekben támadható lenne a döntése.

A magyar képviselők ügyeinek elutasítása - Magyar Péter és Dobrev Klára esetében - nem jelentett áttörést, de politikailag üzenetértékű. A döntések mögött a Jogi Bizottság percepciója állt: mindkét ügyben fennállt a politikai motiváltság gyanúja, ami önmagában elegendő volt a védelem fenntartásához.

A kulcskérdés tehát így fogalmazható meg: mikor engedélyezi, és mikor utasítja el a Parlament a mentelmi jog kiadását? A gyakorlatban két fő szempont köré szerveződik a döntéshozatal. Az első szempont az, hogy az eljárás összefügg-e a képviselői tevékenységgel; amennyiben nincs kapcsolat, és politikai motiváció sem áll fenn, a mentelmi jogot általában felfüggesztik. A második szempont pedig az, hogy felmerül-e a politikai indíttatás gyanúja; ha ez a helyzet, a mentelmi jog védelem alatt áll. Az Európai Parlament tehát elvileg következetes módon jár el, ugyanakkor a gyakorlatban a két elv közötti határvonal gyakran elmosódik.

A politizálódás kérdése ezen a ponton válik igazán éles helyzetekké. A titkos szavazás rendszere fokozza a frakciók közötti politikai számításokat, míg a bírósági gyakorlatban elismert "széles mérlegelési jogkör" lényegében politikai döntéshozatalt von maga után. Az elmúlt évek során az Európai Parlament több alkalommal is hivatkozott a tagállami igazságszolgáltatás általános helyzetére, amikor konkrét ügyekben hozott határozatokat. Ez önmagában is szelektív hatást gyakorol, és megerősíti azt a benyomást, hogy a mentelmi jogi döntések mögött nem csupán jogi megfontolások, hanem ideológiai tényezők is állhatnak.

A kiút a jogbiztonság erősítésében rejlik. Három konkrét lépés javíthatna a helyzeten. Elsőként, világosabb szabályozás kellene a mandátum előtti cselekményekre: a védelem csak kivételes, indokolt esetben terjedhessen ki rájuk. Másodikként, a fumus persecutionis megállapítását objektív, tényeken alapuló indokolási standardhoz kellene kötni.Harmadikként, növelni kellene az átláthatóságot: a titkos szavazás ne legyen alapértelmezett, és minden döntéshez készüljön rövid, nyilvános indokolás.