Ezért nem mindenki számára ideális a ketogén diéta.
A ketogén diéta nem csupán a súlycsökkentés terén nyújt eredményeket, hanem számos olyan potenciális kockázattal is járhat, amelyekről sokan talán nem is sejtenek. Érdemes tehát alaposan tájékozódni, mielőtt belevágnánk.
A ketogén diéta, más néven keto diéta, az utóbbi időszakban hatalmas népszerűségnek örvend, mint hatékony fogyási módszer. E diéta gyökerei az 1920-as évekre nyúlnak vissza, amikor főként epilepszia kezelésére alkalmazták. Manapság azonban sokkal szélesebb spektrumú egészségügyi problémák megoldására ajánlják, a meddőségtől a 2-es típusú cukorbetegségen át egészen a testsúlycsökkentésig.
A ketogén diéta lényege, hogy a naponta bevitt kalóriamennyiség kb. 75%-a zsírokból, 15%-a fehérjékből származik, és a maradék kb. 10%-a származik csak szénhidrátokból - azaz a diéta minimalizálja a szénhidrátok bevitelét, ugyanakkor maximalizálja a zsírok bevitelét. Ezzel a szervezet rákényszerül, hogy szénhidrátmegvonás esetén a zsírraktárokat mozgósítsa, zsírt éget el fő energiaforrásként glükóz helyett, így jutva energiához. Ennek a folyamatnak a neve ketózis, innen ered a diéta neve. A gyors fogyás mellett egyéb egészségügyi előnyök is érvényre juthatnak, azonban a ketogén diéta hosszú távú követése esetén számolni kell egészségügyi kockázatokkal is.
A ketogén diéta nem biztos, hogy mindenkinek ideális választás, hiszen többféle mellékhatással járhat, amelyek hosszú távon károsíthatják az egészséget. Mielőtt bármilyen diétába belefogna, érdemes orvossal vagy dietetikussal konzultálni, főleg ha már meglévő egészségügyi problémái vannak. A megfelelő táplálkozási iránymutatás és a szakértői segítség elengedhetetlen a biztonságos és hatékony diétás terv kidolgozásához.
