Az emberiség történetében még sosem volt ennyi Európai Néppárt-logó egy helyen, mint a legutóbbi tiszai rendezvényen. | Demokrata

Dömötör Csaba a Tisza Párt Vissza Európába című szombati esemény kapcsán kijelentette:
Nem is igazán igyekeztek titkolni, hogy minden a Manfred Weber vezette politikai támogatásuk köré épül - hangsúlyozta, hozzátéve: "Magyar Péter delegációvezetője elmondta, hogy jelenleg nem érdemes tőlük kormányprogramot várni, mivel azt mások készítik el. Ezt amúgy már mi is észrevettük" - fogalmazott.
"Mit képvisel tehát a tegnapi nótát fizető Európai Néppárt? Mit akarnak Weberék?" - kérdezte Dömötör Csaba, aki kilenc pontban sorolta fel érveit.
Nincs benne semmi meglepő, hiszen már évek óta ezzel foglalkoznak. Az írásos dokumentáció is tanúsítja ezt, még akkor is, ha a választási eredmények azt sugallták, hogy az EPP egy jobboldali koalíció vezetői pozíciójába is kerülhetett volna. Ennek következményei pedig jól láthatók a politikai képviselet terén - fogalmazott a kormánypárti politikus.
Emlékeztetett arra, hogy Európa az elmúlt három évben elképesztő, 53 ezer milliárd (!) forintnak megfelelő összeget irányzott elő a háborúra. A legfrissebb állásfoglalásuk szerint minden egyes európai országnak a bruttó hazai termékének 0,25 százalékát kellene a katonai támogatásra szánnia, ami a mi esetünkben több száz milliárd forintot jelentene.
Dömötör Csaba megjegyezte: „Még az e heti plenáris ülésen is háborús héjáként léptek fel, most pedig csak panaszkodnak, mert nem jutnak el a béketárgyalás asztalához.”
A Tisza teljesen belesimult ebbe, ami abból is látszik, hogy 1000 kilométerre a saját választóiktól ukrán zászlós pólókban mászkálnak (azzal a magyarázattal, hogy a néppárti kollégák osztották ki nekik) - tette hozzá.
Dömötör Csaba szavait idézve, hangsúlyozta: "Ez egy kötelező elosztási mechanizmus, amely pontosan olyan, mint amit a hazai baloldal évek hosszan próbált eltagadni. Tavaly fogadták el, és ennek értelmében, ha egy ország nem hajlandó csatlakozni a programhoz, jelentős büntetést kell szenvednie. Vészhelyzetek esetén a betelepítendő személyek számának korlátja nyitott, tehát nem korlátozott. A paktum teljes körű végrehajtása szerepel az EPP 2025-ös munkatervében is. Ennyit arról, hogy a Tisza nem támogatja a bevándorlást."
A politikus hangsúlyozta: "A két dolog szorosan összefonódik, hiszen ezek a tényezők a rekord magasságokba szökő energiaárak fő felelősei. Ebből ered a legjelentősebb inflációs hullám az elmúlt évtizedek során, és ennek következményeként a nagyipari cégek szerte Európában nehéz helyzetben vannak. A német autóipar is éppen ezért küzd válságos időszakokkal, ami más országokra is hatással van" - írta.
Dömötör Csaba rámutatott, hogy Ursula von der Leyen egy új stratégiai dokumentumot indított el, amelynek következményeként 2027 után várhatóan csökkenteni fogják a területalapú támogatásokat. A tervezett változtatásokat úgy kívánják végrehajtani, hogy a kifizetésekhez számos új feltételt rendelnek, ami drámaian leszűkíti a támogatásra jogosultak körét. "Az egész ügy mögötti indoklás az, hogy Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, és emiatt a jelenlegi rendszert módosítani szükséges. Azonban nem említik, hogy ez a gazdák kárára történik. Az érvelésük összhangban áll nemcsak Magyar Péter, hanem Raskó György, a fő tanácsadójuk álláspontjával is."
A néppárti hálózat már hosszú évek óta folyamatosan bírálja a magyar energiaár-támogatási rendszert, amelyet régebben rezsicsökkentés néven ismertek. A legújabb "országspecifikus ajánlások" szerint a 2024-25-ös fűtési szezon előtt sürgősen szükség van a "szükséghelyzeti intézkedések" eltörlésére.
A néppárti-baloldali koalíció megállapodásában hangsúlyozzák, hogy a jogállamisági eszköztárat maximális erővel kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az uniós forrásokat vissza kell tartani azoktól az országoktól, amelyek nem tartják be az alapvető értékeket. Ezzel a feladattal Magyar Péteréknek éppúgy meg kell birkózniuk, ahogyan azt korábban a Momentum tette - hívta fel a figyelmet.
Azt írta, nem feledkezhetünk meg az "ideológiai úthengerről" sem.
A legutóbbi őszi költségvetési szavazáson a képviselők egyöntetűen támogatták, hogy a propagandatevékenységekre szánt keret növekedjen, még a jelenlegi nehézségek ellenére is. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy a Tisza is megszavazta ezt a javaslatot.
Joggal merül fel a gyanú, hogy a fent említett elitpolitika mögött nincsen széleskörű társadalmi támogatás. Dömötör Csaba arra utalt, hogy emiatt a kormányzat fokozni kívánja az online cenzúra szigorát. Ennek egyik központi eszköze a digitális szolgáltatásokról szóló, úgynevezett DSA rendelet, melyet most terveznek szigorítani. "Érdemes megemlíteni, hogy pár hete Dávid Dóra is arról beszélt, milyen szomorúan nézte, ahogy az Egyesült Államokban elbocsátották a cenzorokat" - tette hozzá.
Dömötör Csaba megfogalmazása szerint a gyakorlatban úgy mutatkozik meg a "jól sikerült óvodai beszoktatás", hogy a gyermek zökkenőmentesen találja meg a helyét az új környezetben. A "beilleszkedés" folyamata pedig azt jelenti, hogy a kisgyermek képes harmonikusan kapcsolódni a csoporthoz, míg a "néppárti állásponthoz való igazodás" egyfajta kötelezettséget jelent, amely alatt a közösség elvárásainak való megfelelést értjük.
Dömötör Csaba megjegyzése szerint "nincs annyi hajzselé, monitorról olvasott szöveg, önmagukról készült, gondosan megkomponált fotó, és nincs annyi EPP-logó a tisza partján, amely képes lenne eltüntetni egy évszázadok óta felhalmozódott tapasztalatot." Hangsúlyozta, hogy Magyarországon soha nem alakult ki olyan többség, amely mások elképzeléseiből és elvárásaiból építette volna fel politikai irányvonalát.