Egyre gyakoribbá válnak a veszélyes állatok hazánkban: a szúnyogok és kígyók egyre inkább aggodalomra adhatnak okot. Helló Magyarország!
Európában a klímaváltozás következtében a szúnyogok által terjesztett betegségek, mint például a nyugat-nílusi vírus (WNV) és a chikungunya, terjedési időszaka egyre hosszabb és intenzívebb lesz. Erről az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetett. A Blikk híradása szerint az Isztriai-félszigeten rekordszámú kígyómarás esetét regisztrálták, ami különösen aggasztó, mivel eddig még egy tucat ellenmérget sem tároltak a területen.
Egészségügyi szakértők úgy vélik, hogy a betegségeket terjesztő szúnyogpopuláció robbanásszerű növekedésének hátterében Európa éghajlatának drámai átalakulása áll. Különösen figyelemre méltó a hőmérséklet emelkedése, a nyarak hosszabbá válása, az enyhébb telek, valamint a csapadék eloszlásának megváltozása. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak a szúnyogok szaporodásának fokozódásához, ami pedig elősegíti a veszélyes vírusok terjedését, amelyeket ezek a rovarok hordoznak.
Pamela Rendi-Wagner, az ECDC vezetője egy korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta: "Európa egy új korszakba lépett, ahol a szúnyogok által terjesztett betegségek elterjedése hosszabb, szélesebb körű és intenzívebb formákat ölt, és ez már az új normának számít. Az ECDC szoros együttműködésben dolgozik minden tagállammal, hogy célzott támogatást és időben érkező közegészségügyi iránymutatásokat biztosítson, megerősítve ezzel Európa válaszait a kihívásokra."
2025. augusztus 13-ig összesen nyolc európai ország számolt be 335 nyugat-nílusi láz (WNV) fertőzésről, amelyek közül sajnos 19 végződött tragikusan. Olaszország a legnagyobb mértékben érintett, hiszen itt 274 megerősített esetet regisztráltak. Ezt követi Görögország 35, Szerbia 9, Franciaország 7, Románia 6, Magyarország 2, míg Bulgária és Spanyolország egy-egy esetet jelentett. Érdekesség, hogy először tapasztaltak fertőzéseket az olaszországi Latina és Frosinone tartományokban, valamint a romániai Szilágy megyében. Ez a helyzet Európában az elmúlt három év legmagasabb WNV-esetszámát jelenti, és a szakértők előrejelzése szerint a járvány augusztus végén vagy szeptemberben érheti el csúcspontját.
Franciaország idén 111 chikungunya-megbetegedést igazolt, míg Olaszországban hét esetet jelentettek. Az érintett esetek főként a déli és délkeleti, meleg mediterrán tengerparti területekhez kapcsolódnak. Míg a kontinens belső részein nem számoltak be halálesetekről, globálisan több mint 240.000 chikungunya-lázat regisztráltak, ezek közül 90 eset végződött tragikus módon.
A tagállamok támogatása érdekében az ECDC új iránymutatásokat adott ki a chikungunya-, dengue- és Zika-vírus megfigyelésére, megelőzésére és ellenőrzésére, valamint külön ajánlást tett közzé a nyugat-nílusi vírus kezelésére. Az ajánlások elsősorban azon országok egészségügyi hatóságait segítik, amelyeknek kevesebb tapasztalatuk van a szúnyogok által terjesztett járványokkal kapcsolatban, mint az olyan közép-európai országok, mint Magyarország.
Dr. Celine Gossner, az ECDC Élelmiszerekkel, levegővel, vízzel, utazással és egyéb vektorokkal terjedő betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője hangsúlyozta: "ahogy a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedési mintázata megváltozik, egyre több európai kerülhet veszélybe. Mindez fokozott megelőzést követel, mind összehangolt közegészségügyi fellépéssel, mind a személyes védelem erősítésével. Sürgősen meg kell erősíteni és bővíteni a hatékony és környezetbarát szúnyoggyérítési intézkedéseket."
A Blikk szerint gyors egymásutánban mart meg három embert az Isztriai-félszigeten homoki vipera. Egyiküknek, egy 7 éves kisfiúnak még éppen időben sikerült megfelelő ellátást biztosítani, mert már álltak le a szervei. Néhány napon belül még két hasonló marás történt. Egy 27 éves férfit Labin mellett mart meg a kígyó, ő azonnal kapott ellenmérget, míg egy német turistán szintén marásnyomok voltak, ám neki nem voltak panaszai.
A Blikk információi alapján a marások körülbelül 20-30%-a száraz marásnak minősül, ami azt jelenti, hogy a kígyó nem juttat mérget áldozatába. Horvátország területén három mérgeskígyófaj található: a homoki vipera, a keresztes vipera és a parlagi vipera. Ezen kívül az adriai országban további 12 kígyófaj él, amelyek azonban nem jelentenek veszélyt az emberekre. Magyarországon csupán egy mérgeskígyófaj őshonos, ez pedig a rákosi vipera.
A hirtelen fellépő három marás az Isztriai-félszigeten komoly aggodalmat keltett a hatóságok körében, hiszen a területen mindössze 11 ellenszérum állt rendelkezésre. Emiatt sürgősen intézkedniük kellett további szérumok beszerzéséről. "Nem emlékszünk arra, hogy valaha is ilyen gyors egymásutánban történtek volna marások néhány nap leforgása alatt," nyilatkozta Andrej Angelini, a pulai kórház igazgatója.
Egy fontos dolog, hogy ne zavarjuk meg a kígyókat feleslegesen. Amennyiben mégis szembe találkozunk egy viperával, ne álljunk az útjába, inkább engedjük, hogy elvonuljon. Használhatunk egy kis zajt is, hogy figyelmeztessük, ezzel segítve a menekülését. Ha azonban sajnálatos módon kígyómarás ér minket, próbáljunk meg a legnagyobb mértékben nyugalomban maradni, és tartsuk mozdulatlanul a megmart testrészt, hogy a méreg ne terjedjen gyorsan. Ne habozzunk, hívjuk a 112-t, vagy gondoskodjunk arról, hogy minél hamarabb eljussunk a legközelebbi kórházba – ez elengedhetetlen a biztonságunk érdekében.
Ha érdekel a cikk angol nyelvű verziója, vagy szeretnéd megosztani, látogass el a Daily News Hungary oldalára: kattints ide!
