A fiatalabb generációk körében egyre növekvő tendencia figyelhető meg a vakbélrák előfordulásában, ami komoly aggodalomra ad okot. A National Geographic cikke rávilágít arra, hogy a fiatalok egészségére gyakorolt hatások és a modern életmód összefüggései

A vakbélrák, egészen a közelmúltig olyan ritka volt, hogy a legtöbb orvos pályafutása során csak

A vakbélrák, amely egészen nemrégiben még rendkívül ritka diagnózisnak számított, annyira szokatlan volt, hogy sok orvos pályafutása alatt csupán néhány alkalommal találkozott ezzel a betegséggel. Emellett jellemzően idősebb felnőtteknél bukkant fel - emeli ki Justin Stebbing, a Anglia Ruskin Egyetem Biomedicinális Tudományok professzora a The Conversation platformon.

A vakbél, egy apró, ujjformájú tasakszerű szerv, a vastagbélhez csatlakozik, és bár funkciója a mai napig rejtélyes, sokan a gyulladását ismerik leginkább. A vakbélgyulladás, ami gyakran sürgős orvosi beavatkozást követel, a tudományos közéletben számos vitát generál. Érdekes módon, a vakbél nemcsak gyulladásos állapotok forrása lehet, hanem rákos elváltozások is megjelenhetnek benne, gyakran anélkül, hogy bármilyen figyelmeztető jelet adna.

Az Annals of Internal Medicine című szaklapban közzétett új tanulmány kimutatta, hogy a vakbélrákos esetek száma drámaian megnőtt az 1970-es évek után született emberek körében. Bár összesítve a számok még mindig alacsonyak (a vakbélrák évente csak néhány millió embert érint), a gyors növekedés szembetűnő.

Még figyelemre méltóbb, hogy napjainkban a diagnosztizált esetek harmada 50 év alatti felnőtteknél jelentkezik, ami lényegesen magasabb arányt képvisel a gyomor-bélrendszeri rákok egyéb fajtáihoz képest.

Mi áll e növekedés hátterében? Senki sem tudja biztosan, de az egyik első gyanúsított az életmód és a környezet drámai változása az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évek óta az elhízás aránya ugrásszerűen megnőtt, és a túlsúlyosság számos rákos megbetegedés, köztük az emésztőrendszeri rákos megbetegedések ismert kockázati tényezője lett.

Egyidejűleg a táplálkozási szokásaink jelentős eltolódáson mentek keresztül, hiszen a feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok, valamint a vörös vagy feldolgozott húsok fogyasztása egyre gyakoribbá vált. Ezek a változások szoros összefüggésben állnak a bélrendszer bizonyos részeinek megnövekedett rákkockázatával. Emellett a modern életmód, amelyben sokan hosszú időt töltenek íróasztalnál vagy képernyők előtt, hozzájárult a fizikai aktivitás csökkenéséhez is.

Egy alternatív nézőpont szerint új, eddig ismeretlen környezeti hatásoknak vagyunk kitéve, amelyek a múlt generációk számára még nem voltak ismertek. Az élelmiszertermelés iparosítása, a műanyagok és különféle vegyi anyagok elterjedt alkalmazása, valamint a vízminőség változásai mind hozzájárulhatnak ehhez a jelenséghez.

A vastagbélrákkal ellentétben, amelyek néha a szűrő kolonoszkópia révén korán felfedezhetők, a vakbélrák általában rejtve marad.

A tünetek, ha egyáltalán jelentkeznek, nem mindig egyértelműek, és könnyedén figyelmen kívül hagyhatók. Sok ember tapasztal enyhe hasi diszkomfortot, puffadást, vagy a székletürítési szokások megváltozását, amelyek sok jónak tűnő állapot esetén is előfordulhatnak. Ennek következtében gyakran csak a vakbélgyulladás gyanúja miatt végzett műtétek során derül fény a problémára, amikor már sok esetben a beavatkozás már túl késlekedett.

Bár a vakbélrák előfordulásának száma emelkedik, jelenleg mégsem létezik rendszeres szűrővizsgálat a betegség korai felismerésére. Ennek oka, hogy a betegség viszonylag ritka, így a széleskörű szűrés nem tűnik indokoltnak. Ráadásul a hagyományos képalkotó és endoszkópos eljárásokkal nehezen észlelhető a kórkép, ami tovább nehezíti a helyzetet.

A fiatal felnőttek körében a vakbélrák előfordulásának növekedése jól illeszkedik egy szélesebb tendencia kereteibe, amely más gyomor-bélrendszeri daganatos megbetegedéseket is érint. Az utóbbi években, a vastagbél- és gyomorrák esetében is megfigyelhető, hogy ezek a betegségek egyre inkább előtérbe kerülnek az 50 év alatti populációban, ezzel új kihívások elé állítva az egészségügyi szakembereket.

Az utóbbi harminc év során az antibiotikumok alkalmazása folyamatosan növekedett, nemcsak az orvosi kezelések terén, hanem a mezőgazdaságban is. Ez a széleskörű felhasználás jelentős hatással lehet a bélflóránk összetételére, ami közvetve hozzájárulhat a rákos megbetegedések kockázatának változásához.

Egyes legújabb kutatások azt sugallják, hogy az antibiotikumoknak való korai kitettség hosszú távú hatással lehet az emésztőrendszerre, de több kutatásra van szükség ennek az összefüggésnek a megerősítéséhez.

Jelenleg a legfontosabb lépés, ha a megelőzésre és a tudatos életmódra helyezzük a hangsúlyt. Az egészséges testsúly fenntartása, valamint a gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a rendszeres fizikai aktivitás is kulcsszerepet játszik a különböző rákos megbetegedések kockázatának csökkentésében. Emellett a dohányzás elkerülése és az alkoholfogyasztás mérséklése is elengedhetetlen a hosszú távú egészség megőrzéséhez.

Bár ezek az intézkedések nem garantálják a vakbélrák elleni védelmet, de bizonyítottan az általános egészséget szolgáló stratégiák. A kutatók keményen dolgoznak azon, hogy megfejtsék miért növekszik olyan gyorsan a vakbélrák a fiatalabb generációk körében.

Fontos, hogy mind az egészségügyi szakemberek, mind a lakosság körében növeljük a tudatosságot. A vakbélrák korai felismerésének esélyeit jelentősen növelhetjük, ha képesek vagyunk időben észlelni a figyelmeztető jeleket, és a tünetek megjelenésekor megfelelően reagálni.