Egy friss kutatás alapján kiderült, hogy bizonyos exobolygók, melyeken nem található lemeztektonika, szintén alkalmasak lehetnek az élet számára. Szóval, a lehetőségek széles spektrumot ölelnek fel, és érdemes további felfedezésekre számítani a világegyet

A kutatók hosszú időn keresztül azt feltételezték, hogy a lemeztektonika alapvető szerepet játszott a Föld fejlődésében és az élet evolúciós folyamatában. Ezzel szemben a Marson és a Vénuszon nem figyelhetők meg hasonló geológiai mozgások, ami részben hozzájárulhat a két bolygó és a Föld közötti markáns eltérésekhez.

Az exobolygók világában úgy tűnik, hogy sok égitest belső hőmérséklete jelentős mértékű, ami a lemezmozgások hiányát eredményezheti. Egy új kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy az úgynevezett Ignan-földek esetében nagyobb eséllyel találkozhatunk hőcsövekkel, amelyek a magmát a felszínre irányítják. Ez a jelenség különösen érdekes, mivel a várható felszíni hőmérséklet a Föld legmelegebb időszakához hasonlítható, amikor is a folyékony víz megjelenése elkezdődött - számol be erről a Universe Today.

A lemeztektonika a Föld felső rétegeinek mozgását és kölcsönhatását magyarázza. Pontosabban a litoszférát, amely a kéregből és a köpeny felső rétegéből áll. Ez a felszínen több darabra, úgynevezett tektonikus lemezekre oszlik, amelyek az alatta lévő, asztenoszférának nevezett félig folyékony rétegen lényegében lebegnek. Ahol a lemezek találkoznak, ott különböző geológiai jellegzetességek alakulnak ki, például hegyek, vulkánok és mélytengeri árkok.

Ez a folyamat döntő szerepet játszott a bolygónkon lévő élet evolúciójában is. A szárazföldek eltolódása új élőhelyeket hozott létre, és a populációk elszigetelődését okozta, ami lehetővé tette a különböző ökoszisztémák kialakulását. A lemezek ütközése hegyvonulatok kialakulásához vezetett, amelyek befolyásolták az időjárási mintákat és az éghajlatot. A lemezek mozgása által kiváltott vulkáni tevékenység következtében a talajok termékennyé váltak, a növényi élet virágzásnak indult, és olyan gázok kerültek a légkörbe, mint a szén-dioxid, amelyek segítettek a bolygó éghajlatának szabályozásában. Ez valóban döntő fontosságú folyamat volt bolygónk fejlődésében, mivel bizonyos szempontból a folyamat megállítja a bolygó belső környezetének túlmelegedését is.

Egy érdekes elmélet szerint, ha a Földön nem létezne lemezmozgás, akkor a belső hőmérséklet olyan magasra emelkedne, hogy ez megakadályozná a stabil környezeti feltételek kialakulását a felszínen. Matthew Reinhold és Laura Schaefer tanulmányában ezt a kérdést boncolgatják. Megvizsgálták, hogy egy ilyen, lemezmozgás nélküli világ belső felmelegedése annyira extrém lehet, hogy hasonlóvá válna olyan égitestekhez, mint a Jupiter Io nevű holdja. Ezen a holdon intenzív vulkánikus tevékenység figyelhető meg, ahol a láva hevesen tör ki, és több száz kilométer távolságra repíti a mérgező gázokat az atmoszférába. Azonban nem csupán a lemeztektonika hiányossága okozhatja a jelentős belső felmelegedést. Az árapályhatások is szerepet játszanak, mivel ezek következtében a bolygók egyik oldala folyamatosan a Nap felé néz, ami széles hőmérsékleti eltéréseket eredményez a felszínen.

A tanulmány arra fókuszál, hogy ezek az Ignan-föld néven ismert objektumok vajon lakhatóak-e. A Naprendszerünkben található égitestek geológiájának feltárása pedig remek segítséget nyújt ehhez. A kutatócsoport szerint a magas belső hőmérsékletű világok valószínűleg szilárd köpenyt alakítanak ki. A kéreg ennek következtében nagyrészt stabil marad, az egyetlen valószínű tevékenység a hőcső-tektonika, amikor is a belső hő egy része a felszínre kerül, például vulkanikus tevékenységből.

A kutatók egy innovatív megközelítéssel képesek voltak meghatározni a felszíni hőmérséklet valószínűsíthető spektrumát, különféle bolygótípusok alapján. Meglepő módon kiderült, hogy a belső felmelegedés eltérő szintjei olyan világokhoz vezethetnek, amelyek környezeti feltételei kedvezőek lehetnek az élet kialakulásához, ellentétben a korábbi elképzelésekkel.