Egy magyar hős az elnyomás sötét időszakában – talán túl csodás ahhoz, hogy valóság legyen?
A cikkek megosztásához szükséged lesz egy Közösség vagy Belső Kör csomagra. Amennyiben még nem rendelkezel ilyennel, most könnyedén válthatsz egyet a Csomagok menüpont alatt. Ha pedig már van előfizetésed, csak lépj be a fiókodba, és használd ki a lehetőségeidet!
Medgyesi Konstantin, a szegedi történész, ezúttal Libik György életéről írt könyvet, miután korábban Grósz Károlyról is megjelentett egy monográfiát. Az állampárti MSZMP utolsó főtitkára és a kalandos életű ötvenhatos emigráns között talán még a legnagyobb különbségek is felsejlenek, hiszen a két figura sorsa és háttere szöges ellentétben áll egymással.
Az 1919-ben született Libiknek sűrű élete volt. A budai Városmajor környékén nőtt fel, igazi nagyszájú vagány volt, aki motorozott és sízett. Ez utóbbit nem is akármilyen szinten művelte. Részt vett az 1948-as St. Moritz-i téli olimpián, az 1952-es oslóira nem mehetett. A tatai edzőtáborban ugyanis társai nevében kikérte magának, hogy úgy bánjanak a sportolókkal, mintha úttörőtáborban lennének. Az edzőtábor vezetőjével fizikai konfliktusba is keveredett, de megúszta annyival, hogy hazaküldték és eltiltották az olimpiai szerepléstől.
Libik azon ritka magyarok közé tartozott, akik életüket kockáztatva harcoltak az antifasiszta ellenállás soraiban. Nem válogatott a mentett emberek között, és olyan keményvonalas kommunistákat is megsegített, mint Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság későbbi vezetője. Talán ennek a bátor tettnek volt köszönhető, hogy megúszta a tatai zendülés következményeit, és elkerülte a börtönt. 1951-ben, az újpesti futballista, Szűcs Sándor esetével is találkozhattunk, aki már egy disszidálási kísérlet miatt életét vesztette.
Az embermentése rendszereken átívelő volt. Az 1956-os forradalom napjaiban a Parlament Dolgozói Forradalmi Bizottságának elnökeként is mentett életeket. Akkor már antisztálinista volt, mégis keményvonalas kommunistákat rejtett el a lincselés elől, például a sztálinista házaspárt, Andics Erzsébet szovjet-magyar történészt és férjét, Berei Andort a Parlament egyik vécéjében.
