Eddig ismeretlen volt számunkra, most azonban hivatalosan is az év emlősének választották.
Megválasztották az év emlősét: egy olyan kis rágcsáló lett, amely már csak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben él, sehol másutt a világon.
Az este csendjét csupán a fűszálak halkan susogó dallama és az apró neszek töltik meg, ahogy a sűrű aljnövényzetben egy fürge kis vadász mozog. Lágy bundája szinte egyesül a pusztai táj színeivel, a fény alig érinti, mégis, ha figyelmesen hallgatózunk, felfedezhetjük halk motoszkálását. Nem siet, de nem is habozik: hosszú hátsó lábai ruganyosan lendítik előre, mint egy miniatűr ragadozó, aki a fűtenger titkos ösvényein suhan. Gombszemeivel állandóan lesi a környezetét, rezgő bajuszszálaival a legapróbb rezdüléseket is érzékeli - és amikor eljön a megfelelő pillanat, villámgyorsan lecsap zsákmányára. A magyar szöcskeegér titkos éjszakai élete eddig rejtve maradt a legtöbbünk előtt, de most végre a reflektorfény középpontjába lép.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) lett az idei év emlőse, egy különleges, kevéssé ismert kis rágcsáló, amely elsősorban a magyar puszták és dombvidékek lakója. Nevét mozgásáról és megjelenéséről kapta: hosszú hátsó lábain fürgén ugrál, akárcsak egy szöcske, testét pedig három sötét sáv díszíti. Bár rágcsálónak tűnik, életmódja inkább egy kisragadozóéra emlékeztet: rovarokkal, pókokkal táplálkozik, és éjszakai vadászata során bajuszszálaival tájékozódik a fűben megbújó prédája után kutatva.
A magyar szöcskeegér egy rendkívül ritka és titokzatos faj, amely sokáig a tudományos figyelem peremén maradt, holott egyedi életmódja miatt igazán különleges. Jelenleg a világon kizárólag a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben él, ami még inkább fokozza védelmének fontosságát. Élőhelyének csökkenése komoly fenyegetést jelent a faj számára, ezért az "Év emlőse" program célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson e kicsiny, ámde rendkívül érdekes teremtmény életébe, és elősegítse védelmét.
