Drámai átalakulások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amely egész Európát meglepi! | szmo.hu

A magyar férfiak számára már nem áll rendelkezésre a korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíj lehetősége. Szakértők figyelmeztetnek, hogy ennek a döntésnek komoly következményei lehetnek több százezer ember életére.

Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra - áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.

Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.

Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a 2011 végén megszüntetett korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét. Ezzel szemben a Nők40 program költségei ezen az értéken is túlmutatnak, évente a GDP 0,57 százalékával rontva a pénzügyi mérleg helyzetét.

Farkas András véleménye szerint a jövőbeli nyugdíjreform egyik kulcsfontosságú eleme a Nők40 program. Továbbá hangsúlyozza, hogy a férfiak számára is szükséges lenne visszaállítani a rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.

A szakértő véleménye szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik lehetséges feltétele az lenne, hogy a korhatár előtt igényelt nyugdíjak levonással járjanak. Ennek mértéke attól függne, hogy az igénylő hány évvel előbb kérte az ellátást. Ugyanakkor a nők esetében, az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkriminációs elv alapján, a levonás mértéke mérsékeltebb lehetne.

Farkas különös hangsúlyt fektetett arra, hogy a 65. életévüket elérő magyar férfiak várható élettartama jelentősen, több mint négy évvel, elmarad az EU-s átlaghoz képest. Ráadásul, ha a gazdagabb országok átlagát nézzük, a különbség még szembetűnőbb, hiszen az meghaladja a hat évet is.