Meglepetésre érdemes felfedezésre bukkantak az Egyesült Államok Irán ellen irányuló támadásával kapcsolatban, amely hatalmas változást hozhat a helyzetben.

Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter vasárnapi nyilatkozatában elmondta, hogy Washington előzetesen tájékoztatta Nagy-Britanniát az iráni nukleáris létesítmények ellen tervezett támadásról, ám brit haderők nem vettek részt az akcióban.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az amerikai légierő bombázói hat "bunkerromboló" bombát vetettek be az iráni Fordóban található földalatti urándúsító üzem ellen. Ezen kívül, a Natanzban és Iszfahánban elhelyezkedő két másik iráni atomlétesítményt az amerikai haditengerészet Tomahawk típusú, manőverező robotrepülőgépekkel támadták meg.

Trump tájékoztatása alapján a támadás eredményesen valósult meg.

Jonathan Reynolds, a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kifejtette:

Nagy-Britannia nem volt aktív részese az amerikai hadműveletnek, de mivel az Egyesült Államok fontos szövetségesként van jelen a nemzetközi politikában, Londonot tájékoztatták a támadás részleteiről.

Amikor felmerült a kérdés, hogy Washington mikor értesítette a brit kormányt, a brit üzleti és kereskedelmi miniszter elmondta, hogy nem tud pontos választ adni. Azonban megosztotta, hogy az amerikai kormány már a támadás előtt tájékoztatta Londont a tervezett katonai intézkedésekről.

Reynolds szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nem kérte Nagy-Britannia részvételét az iráni atomlétesítmények elleni támadásban.

A kérdésre, miszerint az amerikai kormány esetleges újabb támadások esetén kérheti-e a brit kormány támogatását, a brit miniszter úgy reagált, hogy "nehéz lenne feltételezéseket kommentálni". Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az utóbbi napokban Nagy-Britannia katonai erősítéseket küldött a térségbe, hogy megvédhesse saját érdekeit és kulcsfontosságú szövetségeseit a fenyegetésekkel szemben.

Arra a kérdésre, hogy London Izraelt kulcsfontosságú szövetségesének tekinti-e ebben a kontextusban, Reynolds egyértelműen megjegyezte, hogy "katonai szempontból nem". Szavai a közel-keleti térségben jelenlévő brit, amerikai és NATO-erők helyzetére vonatkoztak.

Keir Starmer brit miniszterelnök a héten bejelentette, hogy London "készenléti intézkedésként" harci repülőgépeket és légi üzemanyag-utántöltő egységeket telepített a térségbe. E lépés célja, hogy felkészüljenek arra az esetre, ha a közel-keleti izraeli-iráni feszültségek tovább fokozódnának.

Starmer az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás utáni első vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki.

A brit kormányfő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget.

Starmer véleménye szerint a közel-keleti helyzet továbbra is rendkívül törékeny, és a térség stabilitásának megőrzése kiemelkedően fontos feladat. A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy London arra ösztönzi Iránt, hogy térjen vissza a diplomáciai tárgyalásokhoz, és békés úton keressen megoldást a kialakult válságra.

Franciaország kifejezte aggodalmát az iráni nukleáris létesítmények ellen irányuló amerikai támadások nyomán, és arra kérte az érintett feleket, hogy "gyakoroljanak önmérsékletet, hogy megelőzzék a konfliktus fokozódását" - nyilatkozta Jean-Noël Barrot, a francia külügyminiszter vasárnap.

Az X közösségi platformon megjelent nyilatkozatában a francia diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy "Franciaország sem a támadásokban, sem azok előkészítésében nem játszott szerepet". Továbbá kifejtette, hogy Franciaország "határozottan hisz abban, hogy a probléma hosszú távú megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül folytatott tárgyalásokra van szükség".