Szardínia lenyűgöző tájain különleges felfedezésre bukkantak: dinoszaurusznyomokat tárt fel a kutatócsapat, miközben éppen egy dokumentumfilmet készítettek a sziget természeti szépségeiről. Ez a váratlan találás új fényt vet a sziget ősi múltjára, és izga
Ogliastra varázslatos tájában, ahol a múlt és a jelen találkozik, egy dokumentumfilm forgatása során különleges nyomokra bukkantak: egy körülbelül 165 millió évvel ezelőtt élt dinoszaurusz lábnyomaira. Bár a tudósok nem tudják, hogy a lény nőstény volt-e, a felfedezés annyira figyelemre méltó, hogy a tudományos közösség egyszerűen "Bibi"-nek keresztelte el. Ez a kivételes lelet egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy betekintést nyerjünk a sziget középső jura időszakában élő állatok titokzatos életébe.
Szardínia, a lélegzetelállító tájaival tündöklő sziget, nem csupán természeti szépségekkel bír, hanem egy rendkívül gazdag történelmi örökséggel is büszkélkedhet. Ez a sokszínű múlt nemrégiben különösen izgalmas események színhelyévé vált, amikor a Sassari és a Cagliari Egyetem korábbi professzorai, Antonio Assorgiat, Sergio Ginesu és Stefania Siast, egy figyelemre méltó felfedezést tettek. Az ő kutatásaik révén új fényben tűntek fel a sziget titkai, amelyek még inkább gazdagítják Szardínia kulturális örökségét.
A sziget lenyűgöző geomorfológiai tájainak feltérképezése során készült dokumentumfilm forgatásán a három szakértő váratlan felfedezéseket tett: Ogliastra területén olyan paleontológiai nyomokra bukkantak, amelyek a dinoszauruszok szardíniai jelenlétét igazolják. A jura időszakból származó kőzetekbe belevésődött lábnyomok egy eddig ismeretlen theropoda dinoszauruszhoz tartoznak, amelynek létezéséről korábban senki sem sejtett, hogy a szigeten élt volna.
A felfedezésnek köszönhetően rekonstruálni tudták az állat kinézetét és a környezetet, amelyben élt.** Egy április 11-én tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a dinoszaurusz a középső jura időszakból, körülbelül 165 millió évvel ezelőttről származik, a mocsaras és árapályos területekre jellemző homokos-iszapos partszakaszokon élt.
Stefania Salis az a kutató, aki elsőként vette észre a nyomokat. Elmondta, hogy a felfedezett dinoszaurusz a "Bibi" nevet kapta. A név egy nőstény példányt sejtet, de ezt még nem tudták igazolni. Hogy hím vagy nőstény volt-e az állat, azt csak további tudományos bizonyítékokra alapozva lehet megállapítani.
"A lábnyomok mesélnek nekünk a múlt titkairól. Ezek a nyomok elárulják, milyen élet zajlott 165 millió évvel ezelőtt. A felfedezett példány valószínűleg növényevő volt, hiszen nem találkoztunk karmokkal, és körülbelül 120-160 centiméter hosszúságúra becsülhetjük" - osztotta meg gondolatait a konferencián Marco Zedda, a Sassari Egyetem paleontológusa.
Francesco Ginesu, az MGB dokumentumfilm készítő cégének igazgatója, úgy véli, hogy a szóban forgó felfedezés igazán páratlan. Kiemeli, hogy szinte véletlenül bukkantak rá, ami különösen szerencsés eseménynek számít.
"Ahogy az a tudományban gyakran előfordul, egy apróság képes gyökeresen megváltoztatni azt, amit korábban tudni véltünk" - mondta Ginesu. "Azok a lábnyomok, amelyeket a munka közben szúrtak ki, hatalmas tudományos értékkel bírnak. Ez nem csak egy újabb adat: közvetlen bizonyíték a dinoszauruszok jelenlétére egy olyan területen, ahonnan eddig nem volt bizonyított, hogy éltek ilyen állatok" - tette hozzá.
