Áder János hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság számára elengedhetetlen az alkalmazkodás képessége, hiszen enélkül a szektor teljes mértékben esélytelen a jövő kihívásaival szemben. Az innováció és a modernizáció elkerülhetetlen, ha a magyar agrárium
A magyar mezőgazdaság számára elengedhetetlen, hogy időben felkészüljön a klímaváltozás kihívásaira, mivel a Kárpát-medencében ezek a hatások várhatóan korábban és intenzívebben jelentkeznek, mint a világ más részein. Áder János hangsúlyozta, hogy alkalmazkodás nélkül a magyar agrárium jövője komoly veszélybe kerül. Ezt az üzenetet a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján osztotta meg a résztvevőkkel Siófokon, csütörtökön.
A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.
A Föld népességének ma már egyharmada olyan területeken él, ahol vízhiány és vízstressz jelentkezik. A jövőbeli előrejelzések aggasztó képet festenek: 2050-re a Föld lakóinak fele hasonló körülmények között fog élni, ami jól illusztrálja a klímaváltozás súlyos következményeit. A helyzet már 2030-ra is kritikusnak ígérkezik, hiszen globális szinten 40 százalékos eltérés várható a vízigény és a rendelkezésre álló vízmennyiség között. Példaként említhetjük Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly vízellátási nehézségekkel küzdenek, többek között az állami irányítás hiánya és az illegálisan fúrt kutak következtében.
- Ezt hangsúlyozta. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium alá vonta a vízbázisok ellenőrzését - tette hozzá.
Rávilágított arra, hogy a világ számos területén aggasztó ütemben romlik a talaj minősége, és a talajerózió is egyre súlyosabb problémát jelent. "Évente körülbelül 12 millió hektár termőföldet veszítünk el, és noha minden évben egy Olaszországnyi erdőt irtunk ki globálisan, a jó minőségű szántóföldek területe továbbra is csökken" - hangsúlyozta.
Óriási problémaként emelte ki, hogy a globális energiafelhasználás több mint 84 százaléka még mindig fosszilis forrásokból származik, annak ellenére, hogy egyre több beruházás irányul a szél-, víz-, nap- és atomenergiára. Ennek következményeként folyamatosan nő a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása, ami súlyosbítja a globális felmelegedést, valamint az ezzel összefüggő szélsőséges időjárási jelenségeket, mindezt a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.
Míg globálisan a klímaváltozás következményeként általában 3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre számíthatunk, a Kárpát-medencét különösen súlyosan érinti a probléma, ahol a várható felmelegedés 4-5 fokot is elérheti. Ezt a tényt Áder János hangsúlyozta, aki arra figyelmeztetett, hogy erre a drámai változásra fel kell készülnünk, figyelembe véve a lehetséges súlyos következményeket. Az elmúlt húsz év hőmérsékleti adatait ábrákon is bemutatta, amelyek világosan illusztrálják, hogy Magyarország átlaghőmérséklete mennyire megemelkedett a korábbi évtizedekhez viszonyítva.
Az Alföld fokozatosan sivatagosodik, ami arra készteti a szakembereket, hogy új fogalmakkal ismerkedjenek meg, mint például a téli aszály vagy az eltűnő víztestek. Az utóbbi jelenség, amely a mediterrán országok sajátossága, ma már Magyarországon is egyre gyakoribbá válik, hiszen jelenleg 37 olyan folyóról és vízterületről tudunk, amelyek hónapokra eltűnnek. E fejlődés következtében a vízgazdálkodásban is változásra van szükség: a többletvizet nem csupán elvezetni kell, hanem tudatosan meg kell tartani az ország határain belül.
A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".
Példaként említette, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 30 százalékuk már ezzel a modern technológiával van megművelve. Dél-Amerikában pedig a helyzet még figyelemreméltóbb, hiszen a földek több mint felét ilyen módszerekkel kezelik.
- számolt be hazai tapasztalatokról.
Egyre gyakoribbá válik az aszályos évek előfordulása, ezért a gazdáknak fontos, hogy legyen egy alternatív stratégiájuk – emelte ki. A fajtaváltásban a tápiószelei génbank is jelentős támogatást nyújt – hívta fel a figyelmet. Az erdők jövőjét illetően megjegyezte, hogy a bükk viszonylag rövid időn belül eltűnhet Magyarország területéről, míg az erdőssztyepp terjedése várhatóan dominálni fog. Az erdészeknek, valamint a szőlőművelőknek és borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra, figyelembe véve a megfelelő fajták telepítését, 30-100 éves távlatban – hangsúlyozta. "Nemsokára olyan klímaviszonyokkal kell szembenéznünk Magyarországon, mint amilyenek Dél-Spanyolországban vagy Tunéziában jellemzőek" – tette hozzá.
Zárásként egy idézet következik Darwintól: "A túlélés nem a legerősebb, és nem is a legokosabb faj privilégiuma, hanem azoké, akik a legjobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz."
