Demeter Szilárd: a siker színpadán, de most új utakat keres.
Hónapok feszültségekkel teli eseményei után Demeter Szilárd távozik a közgyűjteményi központ vezetéséből. A központ jövője átalakulás előtt áll, de kérdéses, hogy ez hogyan befolyásolja a tagintézmények irányítását és működését.
Másfél év után távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről Demeter Szilárd. A hírt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egy sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra. Demeter utódja Zsigmond Gábor lesz, aki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként tevékenykedik majd, és a tervek szerint új tisztségét párhuzamosan látja el az igazgatói feladataival. Az Index értesülései szerint Zsigmond célja a "finom decentralizáció" megvalósítása lesz. Demeter a jövőben a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökeként és miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját, ahol a kulturális nemzetépítésért felelős szerepkörében a közgyűjteményi szektor mellett a magyar kultúra egészének nemzetépítő és nemzeterősítő funkcióját fogja erősíteni - emelte ki Hankó Balázs, hangsúlyozva, hogy Demeter eddigi munkájával a minisztérium maximálisan elégedett volt, hiszen "kiváló feladatot végzett", és az új pozíciója egy "kibővült feladatkört" fog jelenteni számára.
A fejlemények és a minisztérium álláspontja ellentmondásosnak tűnhetnek az elmúlt hónapok történéseinek fényében. Demeter Szilárd 2024 nyarán azért vágott bele a névadó Magyar Nemzeti Múzeum mellett öt tagintézményt (Iparművészeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár) egy irányítás alá vonó MNMKK létrehozásába, hogy jobb anyagi és munkakörülményeket teremtsen a közgyűjteményekben dolgozók számára, valamint az ezer sebből vérző műtárgykezelés és -védelem is méltó módon történjen végre. Ez részben azzal is járt, hogy a tagintézmények bizonyos értelemben elvesztették autonómiájukat (például önálló jogi, gazdasági és műszaki osztályaik megszűntek).
Demeter Szilárd bejelentette távozását a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ éléről. A jövőben a kulturális nemzetépítés területén vállal szerepet, amelyről már nyilvánosságra is hozták az új feladatait.
Az utóbbi másfél év eseményei nem a sikerekről szóltak, hanem inkább a sajtót megjáró, számos problémával voltak tele. Demeter a forráshiányra és az évek óta megoldatlan ügyekre, mint például a raktárak állapotára hivatkozott. 2025 januárjában jelent meg először a hír, hogy Demetert eltávolíthatják a Közgyűjteményi Központ éléről. Sokan úgy vélték, hogy a központosítás nem hozta meg a várt eredményeket, nem orvosolta a méltánytalanul alacsony béreket, a magas fluktuációt és a közgyűjtemények kritikán aluli állapotát; sőt, sok esetben inkább akadályozta a hatékony munkát. Az utóbbi hónapokban a problémák fokozódtak, demonstrációk robbantak ki az Iparművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Múzeumban. A feszültség növekedéséhez hozzájárult Rózsa Dávid, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójának felfüggesztése, aki nyíltan bírálta a közgyűjtemények elhanyagolt helyzetét. A "finom decentralizáció" eszméje, amely hivatalos információk híján egyelőre csak találgatásokra ad lehetőséget, a Közgyűjteményi Központ működésének átalakítását sejteti. Demeter Szilárd, a friss miniszteri biztos, akit a tervekkel kapcsolatban kerestünk, lapzártánkig nem reagált. Ő azonban a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a munkáját teljesítette.
Fejlesztés helyett válság: méltánytalan munkakörülmények, egyre növekvő feszültség Demeter Szilárd alatt a központosított múzeumi rendszerbenDemeter Szilárd: Krasznahorkai László nem azért kapott irodalmi Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy LED-falra
A hír még friss, és sok a kérdőjel a levegőben, főként a decentralizálás fogalmának jelentése körül. Kétségtelen, hogy a Közgyűjteményi Központ nem fog szétesni, de jó lenne, ha a múzeumok egy kis autonómiát nyerhetnének, hiszen a központosított irányítás eddig nem bizonyult a legjobb stratégiának - nyilatkozta névtelenséget kérve egy közgyűjteményi munkatárs. Hozzátette, hogy a jövő héten, a szokásos hétfői vezetői értekezlet után valószínűleg többet tudhatunk meg a tagintézmények helyzetéről. Amikor arról kérdeztük, hogy az elmúlt hónapok feszültségei hatással lehettek-e Demeter távozására, a válaszát így fogalmazta meg:
A pontos részletek ismerete nélkül nehéz megmondani, mi zajlott le vele, de az biztos, hogy a központ által Demeter Szilárd által elkészített és benyújtott szervezeti és működési szabályzatot a mai napig nem implementálták.
A mi megfigyeléseink szerint Hankó és Demeter viszonya kifejezetten feszültté vált, és ezt tovább súlyosbította, hogy a tagintézmények vezetői nem támogatták Demeter elképzeléseit, sőt, gyakran panaszkodtak róla a miniszter úrnak. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy az általunk tapasztaltak alapján Demeter Szilárd egy idealista személy, aki nem szándékozott nekünk ártani. A központosításra irányuló törekvése például azt célozta, hogy megszüntesse a sokféle szerződésen keresztül elfolyó források káoszát. Jelen helyzet azonban azt mutatja, hogy ezek az elképzelések nem valósultak meg, mivel nem állt rendelkezésre elegendő anyagi támogatás, ráadásul a köztük lévő feszültség sem segítette a helyzet rendezését.
Hankó Balázs a sajtótájékoztatón egyúttal bejelentette, hogy 800 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a kultúra területén a következő években. A miniszter az MNMKK közép- és hosszútávú stratégiájáról beszélt az eseményen, ezért valóban nem valószínű, hogy terveznék a központosítás teljes megszüntetését. Az Iparművészeti Múzeumra 168 milliárd, a Magyar Természettudományi Múzeumra 160 milliárd, míg a Magyar Nemzeti Múzeumra 15 milliárd forint jut. Emellett javítanak a béreken is: január 1-jétől 15 százalékos béremelést tervez. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Facebookon reagált a hírre, szégyenteljesnek nevezve azt az infláció és az évek óta rossz anyagi körülmények között dolgozók bérét tekintve.
Három bezárt és két költözésre ítélt fővárosi múzeumot hagy az új kabinetre az Orbán-kormány, a költség több száz milliárd forint
