A dicsőszentmártoni vízüzem kizárólag háztartási célú vizet biztosít.
Vasárnap este a megyei katasztrófavédelmi bizottság újra összeült, hogy megvitatják a parajdi bányakatasztrófa Maros megyei következményeinek kezelését és mérséklését. A tagok egyetértenek abban, hogy sürgős technikai megoldások bevezetéséhez kérjék az országos katasztrófavédelmi bizottság támogatását, különösen a Kis-Küküllő magas sótartalma miatt érintett területek ivóvízellátásának biztosítása érdekében. Örömteli hír, hogy Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben ismét elindult a háztartási vízszolgáltatás. Bár a víz emberi fogyasztásra nem alkalmas, használható mosásra, tisztálkodásra és takarításra. Az Aquaserv vízszolgáltató cég azonban felfüggeszti a vízszolgáltatást, ha a víz sótartalma meghaladja az 1500 mg/liter értéket, és csak akkor indítja újra, ha a sókoncentráció visszaesik ezen szint alá. A lakosság számára napi 2 liter ivóvizet biztosítanak.
A Bözödi-tó és a Maros folyó szolgáltatná majd a szükséges vízmennyiséget a dicsőszentmártoni vízüzem számára.
A megyei katasztrófavédelmi bizottság továbbra is készenlétben van, és a vízminőségi paraméterek alakulásától függően - az illetékes hatóságokkal együttműködésben - valós időben hozza meg a szükséges intézkedéseket.
A bizottság vasárnap esti tanácskozásán különféle javaslatok kerültek elő, amelyek célja a Kis-Küküllő magas sótartalmú területeinek ivóvízellátásának javítása érdekében tett intézkedések előmozdítása volt.
Az egyik ilyen intézkedés a fordított ozmózison alapuló berendezések beszerzése lenne. A félig áteresztő membránokon alapuló környezetbarát rendszerek képesek visszatartani a nyersvíz só- és szennyezőanyag-tartalmát, és így egészségi szempontból biztonságosan kezelhető víz nyerhető. Az intézkedés egy június 10-én kiadott műszaki indoklás alapján történik.
A bizottság két potenciális nyersvízforrást azonosított a dicsőszentmártoni víztisztító állomás ellátására. Az egyik alternatíva a Bözödi-tó, amely lehetőséget biztosít a küküllőszéplaki, gyulakutai és dicsőszentmártoni víztisztító állomások, valamint a később csatlakozó települések vízellátására. A másik lehetőség a Maros folyó, különösen a Maroscsapó környékéről, amely szintén alkalmas lenne a dicsőszentmártoni víztisztító ellátására. Azonban ennek a megoldásnak a megvalósítása egy ülepítő medence kiépítését igényli, ahonnan a vizet a dicsői vízüzem tisztítórendszerébe irányítanák.
A Korond-patak vizének nyolcvan százalékát sikerült átirányítani.
Szombaton Parajdon járt Mircea Fechet, a környezetvédelmi miniszter, hogy személyesen tájékozódjon a térségben zajló beavatkozásokról. Az utóbbi időszakban aggasztó jelek mutatkoztak a régi bánya környékén, ami különös figyelmet érdemelt. Szakértők előrejelzései szerint a helyzet romlik: a kráterek folyamatosan növekednek, és egyesek már összeértek, míg a bányafödém kiterjedt területeken beomlott. Ezen kívül mély repedések jelentek meg a technológiai úton és a közeli erdőkben is. Ilyen körülmények között a hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a föld alatti struktúrákra nehezedő nyomást, megakadályozva ezzel a víz beszivárgását a bányába, és biztosítva a lakosság védelmét.
A katasztrófavédelmi felügyelőség négy nagy és két kis kapacitású szivattyút helyezett üzembe, ezek segítségével a Korond-patak hozamának 80 százalékát vezetik el a sóbánya területéről. Egy másik szivattyú a Korond-patak mellékágának vizét vezeti el.
Ezek a beavatkozások kulcsfontosságúak a bánya beomlásának kockázatának csökkentésében, valamint a Korond-patak sószennyezésének mérséklésében a bánya alatti szakaszon. Elengedhetetlen a beszivárgások megakadályozása, és a Korond-patak alternatív útvonalon (by-pass) történő elvezetése, amelyet a Salrom által megbízott építőcég végez el. A bányafödém körüli munkálatok során dolgozó szakemberek biztonsága szorosan összefonódik a terület stabilitásával. A terület eddigi felügyeletét a Babeş-Bolyai Tudományegyetem szakértői látták el, azonban a kamerás, drónos és LiDAR-szenzoros megfigyelési feladatok mostantól a Salrom irányítása alá kerültek – mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy nem csupán a sóbánya helyzete aggasztja, hanem az a 40 ezer ember sorsa is, akik a magas sótartalmú nyersvíz miatt nem férhetnek hozzá a vezetékes vízhez.
A miniszter ellátogatott a dicsőszentmártoni vízüzemhez, majd Sorin Megheșan és a környező települések polgármesterei, valamint az Aquaserv és a vízügy vezetőinek és a katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnoka jelenlétében a katasztrófavédelmi bizottság ülésén vett részt.
A legutóbbi vasárnapi mérések szerint emelkedett a sókoncentráció a Kis-Küküllő balázsfalvi, a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán. A Kis-Küküllő vizében literenként 1900 mg sót detektáltak, míg a Nagy-Küküllő esetében 867 mg, a Maros folyón pedig 400 mg sót mértek. Fontos megjegyezni, hogy sem a Kis-, sem a Nagy-Küküllő vize nem felel meg az emberi fogyasztásra és az állatok itatására vonatkozó előírásoknak.
Szováta továbbra is a biztonság szigete, ahol a turisták szívesen töltik el idejüket.
A helyi önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók egyértelmű üzenete: Szovátát és a környező üdülőövezeteket nem érinti a kialakult helyzet, a település továbbra is várja a látogatókat.
Minden turisztikai tevékenység – a Medve-tó felfedezésétől kezdve a gyógykezelések élvezetén át a kirándulások és a szálláshelyek sokszínű szolgáltatásaiig, valamint a helyi vendéglátás ínycsiklandó lehetőségeiig – zökkenőmentesen zajlik.
Bár a Kis-Küküllő alsóbb folyásán található néhány településen készenléti állapotot hirdettek, Szováta környéke biztonságban van a vízminőségi gondoktól.
Szováta és annak környezete továbbra is biztonságos úti célként várja a látogatókat. A hatóságok folyamatosan monitorozzák a helyzetet, és szoros együttműködésben dolgoznak a turizmus képviselőivel, hogy a térségben a pihenés zavartalanul folytatódhasson.
