Chikán Attila véleménye szerint Magyarország nem a megfelelő irányba halad, és úgy tűnik, hogy ezt a nézetet szinte mindenki osztja, kivéve néhány kormányzati szereplőt.

"Magyarország most eléggé rossz pályán van: nem ahhoz illeszkedünk, és nem úgy, akihez és ahogy a lehetőségeink, adottságaink alapján kellene (...) Elég széles körben közmegegyezés van arról, hogy nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna. Ezt bizonyos kormányzati szereplők nyilatkozatain kívül mindenki így gondolja ebben az országban" - mondta a 444 beszámolója szerint Chikán Attila, a Fidesz egykori gazdasági minisztere a Corvinus Egyetemen csütörtökön egy könyvbemutatón.

Chikán válaszában utalt arra, hogy Boda György, a „Sodródásból feljebb lépés - tudásalapú versenyképesség” című tanulmány egyik szerzője megjegyezte: „A Kádár-korszakot világosan a gazdasági sodródás határozta meg, és valószínű, hogy az Orbán-kormány 15 éve is hasonló megítélés alá esik majd, figyelembe véve a fejlődés mértékét és a sodródást.” Boda hangsúlyozta, hogy Magyarország csak egy dinamikusan fejlődő tudástársadalom felé való elmozdulással tudja leküzdeni jelenlegi csapdahelyzetét, amelyhez elengedhetetlen a humántőkébe való nagyobb mértékű befektetés; a működőtőke beáramlása önmagában nem elegendő. A tanulmány lényege szerint ahhoz, hogy egy ország sikeres gazdasági fejlődési pályát fusson be, három alapvető kihívást kell teljesítenie: a működőtőke bevonzását, a termelési láncokba való integrálódást, és végül a magasabb hozzáadott értékű pozíciók elérését.

Chikán Attila, az első Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság alapvető szerkezeti problémákkal küzd. Szerinte ezek a problémák megakadályozzák, hogy még a legígéretesebb gazdaságpolitikai elképzelések is megvalósuljanak. Rámutatott, hogy a működőtőke bevonzása után a magyar gazdaságirányítás nem a megfelelő specializációkat választotta ki, és megjegyezte, hogy "a politikai prioritások mindig felülírták a gazdasági szempontokat". Emellett a gyors eredmények iránti türelmetlenség és a korrupció is hátráltatja a fejlődést. Chikán véleménye szerint a harmadik kihívás leküzdése egyértelműen nem sikerült.

Bőgel György, a CEU egyetemi tanára, úgy véli, hogy Magyarország nem igazán mutat elhatározást a közepes fejlettség csapdájából való kilépésre. A gazdaságpolitika következetessége jól látható, hiszen a döntési helyzetekben hozott választások egyértelműek. Olyan döntésekről van szó, amelyek azt sugallják: "maradjunk a közepes fejlettség szintjén, és ne is törekedjünk a továbblépésre" - fogalmazott.