A "bumfordíler" kifejezés hangzása alapján egy érdekes és szórakoztató karaktert vagy fogalmat idézhet meg. Képzelj el egy bumfordi, de szívélyes lényt, aki mindig jókedvűen járja a világot, és különös képességgel bír: képes bármilyen helyzetet feldobni a
Volodimir Zelenszkij már három éve él olyan elképesztő pszichés terhek alatt, amelyek sokakat a földbe döntenének. Nap mint nap számtalan levelet ír gyászoló családoknak, miközben folyamatosan értesül katonái haláláról és a civileket elpusztító orosz dróntámadásokról. Ő maga már három éve az ellenség keresztüzében áll, és vélhetően csak keveset alszik. Az Ovális Irodába úgy érkezett, mint egy megpróbáltatásokkal teli elnök, akit a fáradtság és a lelki nyomás láthatóan megviselt. Jogosan várnánk el, hogy egy ilyen államfőt tisztelettel és empátiával fogadjanak, ahogyan azt Európa vezetői is gyakran teszik. Donald Trump, aki különös módon mutatja emberségét (narcisztikus pszichopatákhoz képest meglepően jól viselkedik), mégis figyelmen kívül hagyta ezt, amikor hosszú sajtótájékoztatóra kényszerítette Zelenszkijt. Az elnök feszültsége egyre nőtt, különösen amikor a rendezői oldalról érkezett, a ruházatát kifogásoló kérdés csak tovább súlyosbította a helyzetet. Közben pedig egy valódi tömeggyilkos gázolt a saját honfitársai leszakadt testrészeiben, ami még inkább hangsúlyozza a helyzet abszurditását.
A kérdés, hogy Volodimir Zelenszkij valóban diplomáciai hibát követett-e el, egy rendkívül komplex és vitatható téma. Kezdjük egy látszólag távolibb, de mégis releváns kérdéssel: vajon Donald Trump valóban azt szeretné, hogy egy eddig viszonylag ismeretlen kelet-európai nemzet sorsáért ne nyerjen Nobel-békedíjat? Figyeljük meg, mennyire önfeledten vágyik arra, hogy béketeremtőként emlékezzenek rá, miközben egyetlen szavával sem kívánja elítélni Oroszország agresszióját. Az orosz elnökkel való tárgyalásai során Trump azt a taktikát követheti, hogy hízelgésekkel próbálja meg elérni céljait – például a G7-es találkozóra való visszatérésre buzdítva Putyint. Az Egyesült Államok számára Ukrajna melletti biztonsági garanciák vállalása csak abban az esetben lehetséges, ha maximálisan fenntartják a NATO katonai erőit. Az amerikai elnök azonban nem ígér ilyen lépéseket. Trump elképzelése annyira összetett, hogy az oroszok visszavonulására lehetne számítani bizonyos területekről, amennyiben az amerikai bányászok jelenléte biztosított. Cserébe a szankciók mérséklésére számíthatnak, ami lehetővé tenné, hogy az ENSZ-ben más országokkal, például Észak-Koreával és Nicaraguával együtt szavazzanak, miközben az oroszokkal is üzletelnének, csupán azért, hogy Kína is hátrányos helyzetbe kerüljön. Ez a helyzet egyfajta "win-win" szcenáriót teremt, amelyben a kérdéses Trump kezébe kerül a hatalom. Közben pedig a "hurrá-magyarok" lelkesen gyűjtögetik a leeső morzsákat a gátlástalan vezető körül. A Vatikán helyzetéről nem tudok biztosat, de úgy tűnik, hogy leginkább csak lélegzik. Bízom benne, hogy hamarosan felépül!
Zelenszkij ismét a szabad világ vállára került, ahogyan Kaja Kallas fogalmazott, új vezetőre van szükség. Reméljük, hogy ez a vezető már létezik, különben a demokratáknak ideje felébredniük. Eközben az amerikai polgár valószínűleg nem érzi kényelmesen magát ebben a bonyolult helyzetben. Az idő pedig előrehalad. Talán nem a semmiből születő új világrend irányába.
