Brüsszel éles hangú kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, amely figyelemre méltó reakciókat váltott ki a politikai színtéren.

Az Európai Bizottság egy hivatalos levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszter részére, amelyben éles bírálatot fogalmaztak meg a magyar gazdasági és költségvetési előrejelzések kapcsán, ezeket megbízhatatlannak titulálva. Ezzel párhuzamosan egy friss elemzés rámutatott, hogy a magyar kormány nem teljesítette azokat a kritikus feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az uniós források feloldásához.

A Bizottság néhány hete publikálta legfrissebb negyedéves gazdasági elemzését, amelyből világosan kirajzolódik, hogy jelentős eltérések mutatkoznak az uniós vezetés és a magyar kormány által előrejelzett gazdasági növekedési ütem között.

Valdis Dombrovskis, a gazdasági ügyekért felelős biztos, nemrégiben levelet intézett Varga Mihályhoz, amelyet az Euronews szerzett meg. A jelentések szerint a levélben számos fontos téma szerepel, többek között az alábbiak:

A magyar kormány elemzése azt a célt szolgálná, hogy részletesen bemutassa, miként kívánja helyreállítani a költségvetési egyensúlyt a következő évek során. Ez különösen fontos, mivel a közelmúltban feloldották azokat a pénzügyi könnyítéseket, amelyeket a járvány és az azt követő energiaválság idején vezettek be az uniós tagállamok költségvetései számára. Brüsszel feladata lenne, hogy kiértékelje ezt a tervet, azonban az uniós biztos nyilatkozata szerint nem áll rendelkezésre minden szükséges információ a megfelelő értékeléshez.

Dombrovskis levelében kiemelte, hogy a jelenlegi szakaszban még számos kulcsfontosságú elem hiányzik, vagy további finomításra és tisztázásra van szükség ahhoz, hogy a Bizottság véglegesen értékelhesse Magyarország középtávú költségvetési tervét.

Az uniós biztos jelezte, hogy gondok adódtak a gazdasági növekedéssel, az inflációval és a kamatkiadásokkal kapcsolatos adatokkal. Hozzátette, hogy amennyiben Magyarország szeretne eltérni a Bizottság által alkalmazott módszerektől, úgy ezt megfelelő érvekkel kell alátámasztania.

Az Index megkereste a Pénzügyminisztériumot a levél ügyében. Amint megérkezik a válasz, azonnal frissítjük cikkünket.

Ahogy a Euronews is megemlítette,

Az uniós végrehajtó testület teljes körű értékelése "a hiányzó információk terjedelmére való tekintettel eltarthat egy ideig" - írták a levélben, amely szerint a határidő a jelenleg tervezett december 12-ről jövő év január közepére tolódhat ki.

Brüsszel figyelmét a magyar költségvetési tervek felkeltésének egyik oka az EU alapszerződésének azon rendelkezése, amely a tagállamok adósságvisszafizetési lehetőségeit korlátozza. A jogszabályok megszegése esetén pénzbírság alkalmazása is szóba jöhet, bár ez a lehetőség csak rendkívüli esetekben kerül előtérbe. Az EU "maastrichti kritériumai" szerint az államadósság nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 60%-át, míg a költségvetési hiány mértéke nem lépheti túl a GDP 3%-át.

Az unió stabilitási és növekedési paktuma hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen megelőzni az euróövezetben olyan gazdasági zavarokat, mint amilyenek a 2007-2008-as globális pénzügyi válságot követően Görögországban tapasztalhatóak voltak. Érdekes, hogy ezek a szabályok – bár nem annyira szigorúan – a közös valutát nem használó országokra is kiterjednek, beleértve Magyarországot is.

A Euronews hírportál kiemeli, hogy Magyarország költségvetési terveit ebben az évben késlekedve nyújtotta be, ami miatt - az EU-tagállamok többségével ellentétben - a magyar tervet november végéig nem tudták értékelni. Ennek oka lehet többek között az is, hogy a magyar kormány idén a megszokott időpontnál később fogadta el a következő év költségvetését.

Az EU többi tagállama közül öt ország kapott haladékot, mivel belpolitikai nehézségekkel, például kormányválságokkal vagy kormányalakítási tárgyalásokkal küzdenek. A fennmaradó 21 állam már benyújtotta a saját terveit, azonban a Bizottság csupán Hollandiával szemben emelt kifogást a növekvő költségvetési hiány miatt.

Ahogy a Euronews is rámutat, a brüsszeli követelések teljesítése néhány esetben "mérgező hatást" gyakorolhat a belpolitikai helyzetre. Ezt a francia kormány nemrégiben bekövetkezett megbukásával illusztrálják, amely azután következett be, hogy a törvényhozók elutasították a francia államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó hétéves tervet.

Mint korábban írtuk, Magyarországra június óta nem érkeztek uniós pénzek, és a jelek szerint a közeljövőben sem fog felgyorsulni a folyamat.

A Magyar Helsinki Bizottság ezzel összefüggésben pénteken közölte, hogy "a kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében".

A 27 ún. "szupermérföldkőből" 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz

- fogalmazták meg.

Ahogy korábban bejelentették, az év végén várható egy újabb uniós döntés a feltételességi mechanizmussal kapcsolatban. E körülményeket figyelembe véve öt civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – alapos értékelést készített a kormány eddigi lépéseiről.

A vizsgálat során kiderült, hogy az Európai Bizottság által meghatározott 27 kulcsfontosságú mérföldkő közül, amelyek teljesítése 2023 első negyedévére esedékes volt, több nem teljesült.

A közleményben hangsúlyozták, hogy ha alaposan megvizsgáljuk a további mérföldköveket és a feltételességi mechanizmus által megkövetelt intézkedéseket az Alapjogi Chartával való összhang érdekében, a helyzet még aggasztóbb képet mutat. Bár a magyar kormány tett néhány lépést a jogalkotás és az adminisztráció terén az uniós források elérésének elősegítése érdekében, a reformok végrehajtása messze elmarad a várt ütemtől, és a kormány elkötelezettsége is legalábbis megkérdőjelezhető.

"A fenti uniós források jövője továbbra is erősen kérdéses, pedig hazánknak elengedhetetlenül szüksége van ezekre a támogatásokra ahhoz, hogy Magyarország egy élhetőbb, versenyképesebb és biztonságosabb hellyé váljon" - zárták le végül.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiós interjújában kitért az uniós forrásokra is. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben Magyarország nem részesül a számára kijáró uniós támogatásokban, akkor nem fogja támogatni az Európai Unió következő költségvetését.