A pohár végre betelt: Horvátországban 70 különböző termékre árstop lépett életbe.
A zágrábi kormány döntése értelmében hetven alapvető szükségleti cikk árát hatóságilag rögzítették a pénzromlás miatt. Ezzel párhuzamosan három fontos feltételt állapítottak meg a boltok számára. Az egyik követelmény, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben külön részleget kell kialakítani az ársapkás termékek számára.
Egy másik fontos szempont, hogy minden, az árkorlátozott termékek listáján található kategóriából szükséges kiválasztani egy konkrét terméket. Például a boltban elérhető spagettitészták közül egyet hatósági áron kell forgalmazni. Ha pedig a kijelölt termék elfogy, akkor annak helyére ugyanabból a kategóriából egy másik terméket kell felajánlani a vásárlóknak.
A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen az üzletekben - írta az MTI a Jutarnji List című horvát napilap cikke alapján.
A szabályok figyelmen kívül hagyása és a feltételek megsértése esetén az ellenőrök pénzbírságot róhatnak ki, amelynek összege 3000 és 30 000 euró között mozog, ami 1,2 milliótól egészen 12 millió forintig terjedhet forintban.
Eközben az Európai Fogyasztói Központ által indított "Halo, inspektore" nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltok ellen.
Ez volt a harmadik alkalom, amikor a lakosságtól azt kérték, hogy tartózkodjanak a vásárlástól nemcsak a boltokban, hanem a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon is, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre.
Továbbá február 8-tól kezdődően egy hétre a Konzum horvát üzletlánc bojkottját hirdették meg. A vásárlók számára lehetőség nyílt arra, hogy az internetes platformjukon szavazzanak, ahol három különböző boltlánc közül választhattak.
Az ezt megelőző héten három üzletláncot bojkottáltak: az Eurospint, a Lidlt és a DM-et. Emellett az összes kiskereskedelmi üzletláncban forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.
Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint 50 százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest. A második pénteken ez az adat 40 százalék körüli volt.
Szakértők szerint várható volt, hogy a második pénteken valamivel kevesebben csatlakoznak a felhíváshoz, egyrészt mert némileg alábbhagyott a lelkesedés, másrészt mert az embereket megzavarta ez a sok bojkott (három üzletlánc, általános bojkott, több termék), de úgy vélték: még mindig jelentős számú ember reagált a kezdeményezésre.
