A BBC információi szerint feszültség alakult ki a dalai láma és a kínai kormány között, amely egy komoly leszámolás előzménye lehet.

A dalai láma utódlásának kérdése körüli feszültség egyre inkább felerősödik a kínai kormány és a tibeti vallási vezető között. A BBC Tibetből készült riportja szerint a helyzet kimenetele rendkívül bizonytalan. A kínai kormányzat álláspontja, hogy a következő dalai láma Kínában fog reinkarnálódni, és hogy a Kommunista Párt fogja hitelesíteni a választását. Ezzel szemben a dalai láma határozottan állítja, hogy ez nem így fog történni. Ebből adódóan könnyen elképzelhető, hogy a tibeti buddhista közösségnek a jövőben két vezetője is lesz, ami olyan kiszámíthatatlan helyzetet teremthet, amellyel eddig még nem találkoztak.

A BBC legfrissebb tudósítása szerint nemrégiben sikerült elérniük azt a helyszínt, ahol a tibeti buddhizmus szerzetesei, valamint néhány bátor helyi lakos vállalták a kockázatot, hogy megosszák tapasztalataikat a kínai kormányzat elnyomó intézkedéseiről. A cikk említi, hogy egy találkozó során, amikor egy szerzetessel beszélgettek, nyolc ismeretlen személy is a nyomukban loholt, ami tovább fokozta a helyzet feszültségét.

"Nincs jó dolgunk itt" - mondta ennek ellenére a szerzetes Kína délnyugati Szecsuán tartományában, a Kirti kolostornál, amely évtizedek óta a tibeti ellenállás középpontja, de csak a 2000-es években lett világszerte ismert helyszín, miután a szerzetes elkezdtek felgyújtani magukat. A kolostor mind a mai napig szálka Peking szemében: a főbejárat közelében rendőrőrsöt építettek, és megfigyelőkamerák pásztázzák a kolostor minden szegletét.

"Nincs bennük igaz szeretet, ezt bárki észlelheti. Légy körültekintő, mert figyelemmel kísérnek" - nyilatkozta a szerzetes a BBC riportere számára, utalva az őket követő emberekre, vagy tágabb értelemben a kínai állampártra.

- tette hozzá később egy másik szerzetes, akinek a szavát csak halkan merte megpendíteni, hogy elkerülje a lebukást.

A cikkben említett módon Kína jelentős tőkét fektetett a térség fejlesztésébe, új utakat és vasutakat építve, hogy serkentse a turizmust és szorosabbra fűzze a kapcsolatokat az ország többi részével. Azonban a menekült tibetiek elmondása szerint a gazdasági növekedés mellett egyre több katona és állami tisztviselő is érkezik a területre, ami veszélyezteti vallási hiedelmeiket és szabadságukat. Míg Peking azt hangoztatja, hogy a tibetiek szabadon gyakorolhatják vallásukat, a BBC által idézett jogvédő szervezetek ezt a nyilatkozatot megkérdőjelezik. Számos jel utal a kormány szigorú felügyeletére: például a szállodákba való bejelentkezéshez arcfelismerést alkalmaznak, az üzemanyag-vásárláshoz pedig különböző azonosító okmányokra és arcfelismerésre van szükség. Emellett Kína szigorúan ellenőrzi az információkhoz való hozzáférést a tibeti területeken élők számára.

Peking Tibetet Kína elválaszthatatlan részének tekinti, miközben a száműzetésben élő dalai lámát „szeparatistának” minősíti. Azok, akik nyíltan kifejezik támogatásukat a dalai láma iránt, könnyen rács mögé kerülhetnek. Ennek ellenére Szecsuán tartomány Aba megyéjében, ahol a Kirti kolostor található, néhány bátor lélek még mindig próbálja megkérdőjelezni a szigorú elnyomást. Ez a település kívül helyezkedik azon a területen, amelyet Kína az 1965-ös alapítású Tibeti Autonóm Terület (TAR) keretein belül definiál, ami a tibeti fennsík körülbelül felét öleli fel. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a TAR területén, hanem azon kívül is milliók élnek, akik a tibeti kultúra és identitás megőrzéséért küzdenek.

2008-ban itt indultak felkelés a kínai kormányzat ellen is, amely a kínai félkatonai erőkkel való erőszakos összecsapásokba torkollott. Peking szerint 22 ember halt meg ezekben, míg száműzetésben élő tibeti csoportok 200 körülire teszik a halálos áldozatok számát. Az ezt követő években pedig több mint 150 önégetés történt, amelyekkel a dalai láma visszatérését követelték - a legtöbbjük Abában vagy annak környékén. A városi főutcája ezért is hívják Mártírok sorának nem hivatalosan.

Kína az utóbbi években még keményebben eszközökkel lépett fel a régióban, és ez szinte lehetetlenné tette annak megállapítását, hogy mi történik Tibetben vagy a tibetiek által lakott területeken. A nyilvánosságban megjelenő információk vagy azoktól származnak, akik külföldre menekültek, vagy pedig az indiai száműzetésben lévő tibeti kormánytól.

A dalai láma, Tendzin Gjaco lényegében azt erősítette meg, amit eddig is mondott, vagyis hogy reinkarnálódni fog, és a következő dalai lámát halála után választják ki. Sőt, korábban arra is utalt, hogy az utódja a "szabad világból" érkezik majd, ami alatt a Kínán kívül területekre utalhatott. Szerdán azt is mondta, hogy "senki másnak nincs felhatalmazása arra, hogy beavatkozzon".

Mindeközben Peking azt mondja, hogy az utódlási folyamatnak "a vallási rituálékat és a történelmi szokásokat kell követnie, és a nemzeti törvényeknek és szabályozásoknak megfelelően kell lebonyolítani", és azt is leszögezték: a Dalai Láma következő reinkarnációja Kínában lesz, a személyét pedig a Kínai Kommunista Párt hagyja majd jóvá.

Nehéz megítélni, hogy Kínában hányan tudtak a dalai láma szerdai bejelentéséről, hiszen azt a hatóságok cenzúrázták. Emellett évtizedek óta folyik a munka a dalai láma tekintélyének aláásásán a tibeti közösségben, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Robert Barnett, a Londoni Egyetem szakértője, aki a tibeti kultúrára és buddhizmusra összpontosít, úgy véli, hogy a kínai kormány intézkedései "mérhetetlen következményekkel" járhatnak a tibeti buddhizmus jövőjére nézve. "Egy olyan jövő felé tartunk, ahol Hszi Csin-ping kínai vezető teljes mértékben irányítja a helyzetet. Olyan időszak következhet, amikor a tibeti néphez alig jut el információ, és a tibeti nyelv használata egyre inkább háttérbe szorul. Az iskolai oktatás szinte kizárólag a kínai ünnepek, értékek és a gazdag kínai kulturális örökség köré fog épülni. Az intellektuális befolyás teljes kontrollt nyer" - emelte ki Barnett.

- tette hozzá Barnett, egy szelíd mosollyal az arcán.

A BBC emlékeztetett, hogy 1989-ben, amikor a pancsen láma (a tibeti buddhizmus második legmagasabb tekintélye) meghalt, a dalai láma utódot jelölt ki erre a tisztségre Tibetben. Az erre kijelölt gyermek azonban eltűnt, és Peking helyette egy másik pancsen lámát hagyott jóvá, akit viszont a Kínán kívüli tibetiek nem ismernek el. Ha most egy olyan forgatókönyv áll elő, amelyben két dalai láma lesz, akkor az lakmuszpapírként jelezheti, hogy mennyire tudta meggyőzni Kína a helyi lakosságot az utóbbi években. És kérdésessé válhat az is, hogy mennyire lesznek képesek a tibetiek megőrizni kulturális identitásukat úgy, ha az a személy, aki ezt az ellenállást a kezdetektől fogva képviselte, már nem lesz köztük (a mostani dalai lámát ugyanis még 1940-ben, vagyis Tibet kínai annexiója előtt egy évtizeddel iktatták be).

Kiemelt kép: A 14. dalai láma (Tendzin Gyaco), a tibeti buddhisták indiai emigrációban élő vallási vezetője üzletemberekhez beszél az Indiában tett látogatása során Kalkuttában, 2017. november 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Pijal Adhikari).