Az Árulók világában már az is gyanúsnak tűnik, ami első pillantásra ártalmatlannak látszik.

Az RTL Az Árulók - Gyilkosság a kastélyban című műsora egy friss színfoltot hozott a hazai televíziós kínálatba, amire a nézők már régóta vágytak. Az utóbbi években a megszokott produkciók, amelyek gyakran a magánéleti válságokra és drámákra építettek, domináltak, de úgy tűnt, hogy a közönség érdeklődése kezdett lankadni. Az RTL ezt időben észlelte, és tavaly új formátumokkal rukkolt elő, köztük Az Árulókkal, amelynek első évada tavaly ősszel debütált, és hamar a legjobban várt műsorok közé küzdötte fel magát. Képes volt visszahozni azt az izgalmat, amit már régóta nem tudtak megteremteni a tévés produkciók: minden egyes epizód után a nézők szinte azonnal a következő rész megtekintésére vágytak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a streaming platformok sorozatai képesek magukkal ragadni a közönséget.

A misztikus légkör és az igényes megvalósítás mellett Az Árulók debütáló évadának másik nagy erénye volt, hogy annak ellenére, hogy hírességek szerepeltek benne, mindenki kizárólag a játékra koncentrált, és a magánéleti problémákat a kastélyon kívül hagyták. Ez egyébként szintén igaz volt Az Árulók második évadára, aminek idén októberben lett vége, a győztesek ismét az Ártatlanok, azaz Hadas Kriszta, Muri Enikő és Url Izabell lettek, míg az első évadban Mohai Tamás, Szabados Ági és Tapasztó Orsi vitték el a főnyereményt. Kolosi Péter, az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese korábban az Indexnek számolt be arról, hogy idén ősszel dupla évaddal érkezik a műsor, a harmadikban viszont már civil szereplők lesznek.

Az "Árulók" első évadának sajtóeseményén Herman Péter, az RTL drámai és szórakoztató műsorokért felelős igazgatója, érdekes megjegyzést tett: a magyar piac sajátosságait figyelembe véve úgy döntöttek, hogy ismert személyiségek szerepelnek a játékban, hiszen a hazai közönség jobban vonzódik ezekhez a műsorokhoz. Kolosi Péter, az RTL programigazgatója, az interjúban kifejtette, hogy az első évad sikerét követően úgy vélték, ez a formátum civil szereplőkkel is izgalmas lehet. Hozzátette: ha valaki mindkét évadot megnézi, bár az alapjaik hasonlóak, két teljesen eltérő műsort tapasztalhat. A harmadik évad sajtóeseményén pedig kiemelte, hogy mivel a nézőknek nincs előzetes elképzelésük az új szereplőkről, a produkció dramaturgiája is más irányt vehet. Bár az új évad esetében kicsit nagyobb a kockázat, Kolosi optimistán nyilatkozott, és úgy érezte, hogy jó esélyekkel vágnak neki a folytatásnak.

A harmadik évad november 18-án indult, és ahogyan az előző részekben, ebben a szériában is felfedezhetünk új és már ismert játékokat. A szabályok viszont maradtak a régiek. Ezúttal 22 szereplő érkezett a kastélyba, akik a korábbi évadokkal ellentétben Nádasdladányra menet ismerkedtek meg egymással az autóban. Ez a megoldás kezdetben zavart okozhat a nézőkben, hiszen sok ismeretlen arcot láthatunk, bár néhány játékos már korábban is feltűnt. Például Alexy Viktor, aki TikTok-videókat készít, vagy Szűcs Gergely, aki a Sziget Fesztivál Nagyszínpadán szerepelt az elmúlt években. Győri-Nádai Réka társasjátékokról szóló YouTube-videóival, és Szántó Dániel, aki krimiíróként ismert, szintén a játékosok között van. A celebek és civilek határvonaláról Nyári Gábor, a műsor szenior kreatív producere is beszélt a sajtóeseményen, hangsúlyozva, hogy ezek a kategóriák manapság rendkívül fluidak, és nehéz pontosan definiálni, kiket tekintünk civileknek – általában azok kerülnek ebbe a csoportba, akiket a bulvármédia is annak számít.

Az a különleges szépség rejlik ebben az egész folyamatban, hogy a játékosoknak nemcsak egymás nevét kell megtanulniuk, hanem a nézők is fokozatosan ismerkednek meg velük. Ez a fokozatos bemutatkozás magyarázza a megnövekedett adásidőt is. A legnagyobb előnyük viszont éppen az, hogy míg a hírességek esetében a közönség már előre tudhat valamit a hátterükről, itt a játékosok szinte bármit mondhatnak magukról, hiszen a másik foglalkozása még ismeretlen számukra. Ezzel a lehetőséggel sokan visszaéltek, és hajlamosak voltak füllenteni, félve attól, hogy ha felfedik a valódi szakmájukat, azzal magukra vonják a figyelmet. Egy színész, matematikus vagy társasjáték-tréner foglalkozás már önmagában is árulkodó lehet: vagy éppen a szerepjátszásban kiemelkedő, ami gyanakvást ébreszthet, vagy túlságosan logikus gondolkodású és manipulátor, ami még nagyobb kockázatot jelent. Így egyértelmű, hogy a résztvevők alaposan átgondolták az első évad tapasztalatait, és el akarták kerülni azokat a hibákat, amelyeket az előző játékosok elkövettek.

Bár a produkció készítői kezdetben úgy vélték, hogy hazai hírességekkel lenne igazán sikeres egy ilyen formátum, az első epizód máris megcáfolta ezt az elképzelést. Talán más műsorok esetében igaz lehetne ez a nézet, de Az Árulók egy sokszínű összetevőkből álló alkotás, ahol a szereplők csupán egy aspektust képviselnek. Mellette ott van Árpa Attila lenyűgöző játékmesteri teljesítménye, a nádasdladányi kastély impozáns jelenléte, a szívszorító, már-már libabőrt fakasztó dallamok, valamint egyéb vizuális elemek, amelyek harmonikusan egészítik ki egymást. Ha bármelyik részlet nem felelne meg a várakozásoknak, az egyértelmű hiányérzetet hagyna maga után.

Szintén nagy különbség érzékelhető a civilek és a celebek nyilvánossághoz való hozzáállásában. A hírességek esetében ugyanis volt egy gát, amit pusztán az jelentett, hogy közszereplőkről van szó, akik sok esetben a kollégájukkal együtt szerepeltek, a rajongóik pedig nézték a műsort, így mindamellett, hogy a nem kis stresszel járó játékra kellett koncentrálniuk, aggódtak amiatt, mit fognak róluk gondolni a pályatársak és a köz. A civileket illetően viszont erről szó sincs, ami egy önfeledtebb játékot eredményez. Továbbra is feszült, sőt talán még izgalmasabb is, mivel egyik szereplő kapcsán se tudjuk, mire számíthatunk. Előzetesen kialakulhat valamilyen véleményünk a versenyző külseje vagy gesztusai alapján, de ez közel sem állítható párhuzamba azzal, amennyire egy ismert személy viselkedésével vagyunk tisztában.

A játékosok kiválasztása különösen figyelemre méltó, hiszen egy igazán színes és változatos csapatot sikerült összehozniuk a casting során. A résztvevők között számos korosztály, személyiség és szakmai háttér képviselteti magát, bár a megszokottakhoz képest itt több író is jutott egy-egy főre. Az ilyen erőteljes karakterek még sosem voltak jelen egyetlen évadban sem, ami valószínűleg heves vitákat generál majd a Kerekasztalok során. Az első epizódban a szereplők már igyekeztek minél inkább megmutatni magukat, sőt, egyesek talán túllőttek a célon. Kérdéses, hogy ez a magamutogatás előnyükre vagy inkább hátrányukra válik-e. Az biztos, hogy itt már "az a gyanús, ami nem gyanús" - ahogyan Pelikán József fogalmazott az 1969-es A tanú című klasszikusban.