A román szélsőjobb képviselője, Novák Előd, az Országház előtt kíván megemlékezni az 1919-es budapesti bevonulásról, és ennek kapcsán levelet intézett Pintér Sándorhoz.
Úgy látszik, a szomszédos ország nacionalista köröket felvillanyozta Orbán Viktor támogatása George Simion iránt a román elnökválasztás kapcsán. Csak három nappal ezelőtt a Mi Hazánk Mozgalom még zavartalanul szövetkezett a magyarellenes AUR-al az Európai Parlamentben.
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a román szélsőjobboldali, magyarellenes Calea Neamului (a Nemzet Útja) egyesület augusztus 3-án Budapestre tervezi megemlékezését, hogy megünnepelje a román hadsereg 1919-es bevonulását a magyar fővárosba.
Az erről szóló bejelentéssel "Megyünk Budapestre!" felkiáltással Mihai Tîrnoveanu egyesületi elnök állt elő még július 9-i Facebook-posztban, hozzáfűzve, minden jogi lépést megtesznek, a megemlékezést bejelentik a magyar hatóságok előtt.
Tisztelt Belügyminiszter Úr! A legutóbbi események fényében, miszerint Orbán Viktor a szélsőséges George Simion mögé állt a román elnökválasztás során, aggasztóan megerősödtek a magyarellenes mozgalmak. Jelenleg már a magyar parlament elé szerveznek egy gyűlést, amely a román hadsereg 1919. augusztus 3-i budapesti bevonulásának évfordulóját hivatott megünnepelni. Ezen rendezvény jogszerűen betiltható a gyülekezési törvény alapján, amennyiben az a magyar nemzet méltóságának megsértésére irányul. Novák Előd hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk mozgalom sürgeti e megemlékezés betiltását, hogy megóvjuk a nemzeti érzéseinket és méltóságunkat. Kérem, vegyék figyelembe a helyzet komolyságát!
A román hadsereg 1916 nyarán történt belépése az első világháborúba, az antant oldalán, jelentős eseménye volt a történelemnek, amikor is támadást indított Magyarország ellen. A központi hatalmak, köztük magyar huszárok, 1916 december 6-án bevonultak Bukarestbe, miután sikerült visszaszorítani a román csapatokat. Ez a katonai győzelem fontos politikai fordulópontot jelentett a háború során. Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, azonban úgy véli, hogy nem szabad ünnepséget szervezni Bukarestben, és a legújabb román provokációnak sem adhatunk teret. Kifejtette, hogy a románok által hirdetett gyűlés mögött álló soviniszta szándékokkal ellentétben a hadsereg 1919-es bevonulása nem az emberségről és civilizációról szólt, hanem a magyar történelem egyik legtragikusabb fejezetének számít. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi történészek is elismerik, hogy itt inkább kegyetlenségről és katonai túlkapásokról volt szó, amelyek súlyosan érintették Magyarországot. Novák Előd Bryan Cartledge történész egyik művére hivatkozott, amelyben a románok által a közbiztonság helyreállítására hivatkozva elkövetett atrocitásokat tárgyalja, például a magyar csendőrök karóba húzását. A képviselő javasolta, hogy a bukaresti kormány felé jóvátételi igényt kellene támasztani a múlt eseményei miatt. Emellett a román soviniszta gyűlés jogszerűtlenségére is felhívta a figyelmet, kérve annak betiltását a gyülekezésről szóló törvény alapján, mivel az sérti a magyar nemzet méltóságát, a közrendet és a közbiztonságot is. Ezt részletesen kifejtette a BRFK-nak küldött levelében is.
A Calea Neamului valószínűleg inspirálta Orbán Viktor határozott támogatását George Simion, a magyarellenes szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője iránt a május 18-án zárult román elnökválasztás során. Ez a lépés talán nem hozott várva várt eredményeket, de egy dolog biztos: George Simion egyre inkább szimpatizál a magyar miniszterelnökkel.
Orbán Viktor hiába hízelgett a román szélsőjobbnak, Nicușor Dan megnyerte az elnökválasztást, az erdélyi magyarok is rá szavaztakNagyon aggódik Orbán Viktorért a magyargyűlölő román elnökjelölt, szerinte az Európai Unió nélküle diktatúrává válhat
Novák Előd mostani kiállása nem mentes egy jelentős szépséghibától: a Mi Hazánk párt, akárcsak a Fidesz, ezen a héten közösen szavazott az AUR-al az Európai Parlamentben. Ez a szavazás éppen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megbuktatására irányult, ám a kísérlet végül kudarcot vallott. Ráadásul Borvendég Zsuzsanna, a magyar szélsőjobboldali párt EP-képviselője, maga is aláírta azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet Gheorghe Piperea, az EP leggazdagabb képviselője terjesztett elő.
Nem sikerült megbuktatni Ursula von der Leyent, de legalább Orbán Viktor újra simán a magyargyűlölő román szélsőjobb mellé álltMagyar Péter számonkérte Orbán Viktort a román szélsőjobb támogatásáért, aztán nem is szavazott Ursula von der Leyenről
