Az evolúció érdekes magyarázatokkal szolgálhat arra vonatkozóan, miért tapasztalható, hogy a nők általában hosszabb életet élnek a férfiaknál. Ez a jelenség számos biológiai és társadalmi tényező együttes hatásának eredményeként jöhet létre. Az egyik elmé

Felfedték, hova irányítja a jelentős összegeket Szoboszlai Dominik – íme, milyen befektetési lehetőségeket választott!

A legátfogóbb elemzésnek köszönhetően ma már jobban értjük, miért élnek átlagosan tovább a nők, mint a férfiak. A globális várható élettartam körülbelül 74 év a nők és 68 év a férfiak esetében. Számos elmélet létezik arra, miért élnek tovább a nők: egyesek szerint a fiatal férfiak nagyobb valószínűséggel halnak meg balesetekben vagy konfliktusokban, mások szerint a nők jobban védettek a szexkromoszómák esetleges káros mutációival szemben. A kép azonban még mindig nem teljes.

Johanna Stärk a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetből és munkatársai 1176 faj - 528 emlős és 648 madár - várható élettartamát vizsgálták állatkertekben és a vadon élő populációkban.

Megállapították, hogy az emlős fajok 72 százalékában a nőstények tovább élnek, átlagosan 12-13 százalékkal. A madaraknál viszont a hímek élnek tovább a fajok 68 százalékában, átlagosan mintegy 5 százalékkal.

A kutatók úgy vélik, hogy ez a változó tendencia megerősíti azt a nézetet, miszerint a szexkromoszómák bizonyos mértékig hozzájárulnak az élettartam eltéréseinek megértéséhez.

Az emlősök esetében a nőstények genetikai szerkezete két X kromoszómából áll, míg a hímek egy X és egy Y kromoszómát hordoznak. Ez a felépítés elméletileg előnyösebbé teszi a nőstényeket a káros mutációkkal szemben, hiszen a második X kromoszóma extra védelmet biztosít a genetikai hibákkal szemben.

A madarak világában a kromoszómaelrendezés éppen fordított, mint amit általában megszoktunk: a nőstények két különböző szexkromoszómával bírnak (Z és W), míg a hímek kizárólag két Z kromoszómát hordoznak. Ez a kromoszóma-diszkrét eloszlás azt sugallja, hogy a heterogametikus nem, amely eltérő kromoszómákat birtokol, esetleg rövidebb élettartammal rendelkezik. Az eltérő élettartam-trendek tehát megerősítik ezt a hipotézist.

"Nagyon figyelemre méltó, hogy rábukkantunk néhány kivételre" - nyilatkozik Fernando Colchero, a Max Planck Intézet kutatója. "Ezeknél a kivételeknél arra összpontosítottunk, hogy különböző evolúciós magyarázatokat is kipróbáljunk a nemek közötti eltérések hátterének feltárására."

Az adatok alaposabb vizsgálata arra világított rá, hogy a párzási rendszerek is jelentős hatással bírnak. Poligám emlősök esetében, ahol a partnerekért folytatott verseny különösen éles - gondoljunk csak a páviánokra, gorillákra és csimpánzokra - a hímek általában korábban távoznak az életből, mint a nőstények.

"A párzási lehetőségekért folytatott verseny során az egyedek - jellemzően a hímek - olyan tulajdonságokba fektetnek energiát, amelyeket a szexuális szelekció előnyben részesít, például nagy testméretbe, díszes tollazatba vagy agancsba" - magyarázza Nicole Riddle, az alabamai Birmingham Egyetemről. "Ezek a tulajdonságok költségesek, és a párzási verseny más áldozatokkal is jár, például a többi hímmel folytatott harcokkal."

Az ilyen költségek azt eredményezik, hogy az egyednek kevesebb erőforrása marad saját hosszú távú túlélése fenntartására.

A poligám madarak esetében is hasonló jelenségek figyelhetők meg. Pau Carazo, a Valenci Egyetem spanyol kutatója azt hangsúlyozza, hogy ez részben magyarázatot adhat arra, miért a hímek előnye a madarak világában kisebb mértékű, mint ahogyan azt az emlősöknél tapasztaljuk a nőstények esetében.

Szerinte az emlősöknél a genetikai tényezők és a szexuális szelekció hatásai egy irányba mutatnak a hímek élettartamának rövidítése felé, míg a madaraknál ezek a hatások kiegyenlítik egymást: a hímek gyakran erős szexuális szelekcióban vesznek részt, míg a nőstények viselik a heterogámia költségeit.

Stärk és kollégái azt is kimutatták, hogy az a nem, amelyik többet fektet az utódnevelésbe, általában tovább él. Az emlősöknél ez a nőstényekre jellemző. Hosszú életű fajoknál, például embereknél vagy más főemlősöknél ez evolúciós előnyt jelenthet, hiszen így a nőstények képesek addig élni, amíg utódaik szexuálisan érettek nem lesznek.

Akadtak azonban kivételek. "A ragadozó madarak esetében éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, mint a legtöbb más fajnál" - osztja meg véleményét Stärk. "A nőstények általában nagyobb testűek, és gyakran ők vállalják a területük védelmét is, ennek ellenére hosszabb életűek, mint a hímek."

A nemek közötti élettartam-különbségek kisebbek az állatkertek populációiban, mint a vadon élőknél - mondja Carazo -, valószínűleg azért, mert a fogságban kevésbé érvényesülnek a környezeti nyomások, mint a harc, a ragadozók vagy a betegségek. Ez a kontroll a környezet felett magyarázhatja azt is, hogy az embereknél a nemek közötti élettartam-különbségek csökkenőben vannak, bár teljesen soha nem tűnhetnek el.