Az Alapjogokért Központ irányítója, Szánthó Miklós, egy érdekes megjegyzést tett, amikor azt állította, hogy ő volt az első, aki a sajtót "fake news"-nak titulálta, még mielőtt Donald Trump ezt a kifejezést népszerűsítette volna.
Az amerikai elnök már Szánthó és Orbán előtt elkezdte a "fake news" kifejezés retorikai eszközként való alkalmazását. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a Trump-adminisztrációt más magyar példák is ösztönözték bizonyos politikai stratégiák kidolgozásában.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője és a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör egyik alapítója is tagja volt az Orbán Viktort kísérő delegációnak Washingtonban, ahonnan november 8-án egy érdekes videót posztolt a közös Orbán-Trump-sajtótájékoztató után.
A videó első részében azt láthatjuk, ahogy Trump megkérdezi egy újságírótól, melyik médiumot képviseli, mire a nő azt válaszolja, hogy az NBC News-tól jött. Az amerikai elnök erre fake news-nak, álhírgyártónak nevezi az orgánumot, majd az újság állítólagos romló színvonalára tesz megjegyzéseket.
Szánthó Miklós a videóban ezek után az alábbi elgondolkodtató kérdéssel áll elő:
A válasz egy videórészletekből összeállított montázs formájában érkezik, amely korábbi interjúk kivágásaival tűzdelt. Az anyag azt sugallja, hogy a fake news kifejezést már jóval az amerikai elnök előtt használta. Az interjúk során folyamatosan azzal védekezik az ellenzéki sajtó kérdéseivel szemben, hogy a "fake news sajtónak" nem kíván nyilatkozni.
Nem volt nehéz visszakeresni, hogy a videóban felhasznált részletek mikor készültek: a Telex ugyanis évek óta következetesen dokumentálja, hogyan próbálja válaszra bírni Szánthót - aki amellett, hogy az Alapjogokért Központ igazgatója, 2019-től a Fideszes médiaholding a KESMA elnöke, majd a CPAC Hungary főszervezője is lett.
Donald Trump politikai kommunikációja olyan mértékben dokumentált, hogy talán még Szánthó nem-kommunikációja is háttérbe szorul mellette. Az elnök és a média kapcsolatáról rengeteg könyv és tudományos tanulmány készült, amelyek alaposan elemzik e jelenséget. Különösen figyelemreméltó a Routledge kiadónál megjelent "President Donald Trump and His Political Discourse" című mű, amelyben a szerzők részletesen foglalkoznak Trump első tweetjével, amelyben - akkor még csak megválasztott - elnökként először használta a "fake news" kifejezést. Ez a pillanat fontos mérföldkő volt a modern politikai diskurzusban, és jól példázza, hogyan formálta Trump a közbeszédet és a média világát.
a poszt pedig a CNN egy sajtóértesülésének szólt: a lap ugyanis arról számolt be, hogy Trump elnökként is producer marad az NBC-n futó The Celebrity Apprentice című valóságshow-ban, annak ellenére, hogy választási a kampányban azt állította, felhagy üzleti érdekeltségeivel, ha a Fehér Házba kerül. Trump a CNN riportját nevetségesnek és hamisnak, majd csupa nagybetűkkel fake news-nak nevezte - az értesülés később igaznak bizonyult, Trump az összeférhetetlenség ellenére producer maradt elnökként is.
Trump ezt a műsorszámát a hivatalba lépése előtt többször is élőben bemutatta.
Mindezek ellenére sem lehet azt állítani, hogy a 2017-ben az év szavává választott fake news kifejezést Donald Trump találta volna ki, még akkor sem, ha ő maga máig ezt hangoztatja. A "féknyúzozás" elterjedésében viszont valóban fontos szerepe lehetett Trumpnak, aki példát szolgáltattak arra, hogyan lehet politikai ellenfeleket ezzel a retorikával hitelteleníteni.
A kifejezés legkorábbi nyomaira 2018-ban bukkantunk, amikor Orbán Viktor a nagykovácsi kastély átadásán válaszolt az Index riporterének kérdésére, és a lapot "fake news gyárnak" titulálta. Ez a cikk részletesen bemutatja a kifejezés fejlődését a magyar kormány kommunikációjában, míg mi itt arra is kitérünk, hogy milyen alternatív szavakkal helyettesíthetjük ezt a politikai töltetű kifejezést. Például használhatjuk a téves információ, dezinformáció, félretájékoztatás vagy városi legenda kifejezéseket.
Bár nehezen hihető, hogy a "álhír" vagy az ellenzéki sajtóra rótt "álhírmédia" kifejezést valóban egy magyar kormányközeli think-tank vezetője súgta volna Donald Trump fülébe, és noha a jelek arra mutatnak, hogy Trumpé az elsőbbség, az amerikai elnök sajtót korlátozó lépéseiben felfedezhetünk ismerős motívumokat.
Idén februárban a Fehér Ház egy szokatlan lépésre szánt magát: kitiltotta az Associated Press tudósítóját egy sajtótájékoztatóról. Az ok? A hírügynökség nem volt hajlandó elfogadni az elnök új rendeletét, amely a Mexikói-öböl nevét "Amerikai-öbölre" változtatta, ezzel előírva annak használatát a szövetségi kommunikációban. Ezt követően bejelentették, hogy a jövőben a kormány fogja meghatározni, mely sajtóorgánumok kapnak lehetőséget arra, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek az elnökkel, például olyan kisebb, zártabb eseményeken, mint az Ovális Iroda találkozói vagy az Air Force One fedélzetén, külföldi utazások során.
Az "új médiának" nevezett podcasterek és influenszerek pedig külön helyet kaptak a sajtótájékoztatókon, míg a három nagy nemzetközi hírügynökségtől - Associated Press, Bloomberg News és Reuters - megvonták az évtizedek óta fenntartott helyet.
Bár ezek a lépések az Egyesült Államokban újdonságnak számítanak, Magyarországon hasonló korlátozások már régóta a mindennapi gyakorlat részét képezik.
