A DeepSeek használatának globális betiltását abszurd indokokra hivatkozva indokolják – vajon egy koreai étel áll a tech-háború küszöbén? – PestiSrácok

A DeepSeek használatának globális betiltása mögött meglepően abszurd indokok állnak – vajon tényleg egy koreai étel váltotta ki a technológiai konfliktust? Hertelendy Gábor 2025. február 11-én elemzi a helyzetet.

Még meg sem jelent igazán a DeepSeek a globális mesterséges intelligencia piacán, máris lesöpörte az amerikai fejlesztéseket a népszerűségi listákról, illetve a tőzsdékről. Az amerikai-kínai tech-háború kiéleződése miatt a Washington-párti országoknak lépni kellett, majd folyamatosan tiltják be az alkalmazást az adatvédelem hiányára hivatkozva - ami persze nem alaptalan. Ám az amerikai techóriások sem különbek ezügyben, ráadásul nagyobb a potenciál a kínai fejlesztésben, mint a többi amerikai konkurenciáiban. Ha ez nem lenne elég, a DeepSeek projektje az autógyártásban is úttörő lehet. A fél világ vesztese lehet az amerikai-kínai "háborúnak"?

A kínai DeepSeek legújabb fejlesztése, az R1, alaposan felkavarta a mesterséges intelligencia világát. Amint január 20-án piacra került, mindössze egy hét alatt képes volt romba dönteni az amerikai tőzsdéket, beleértve az Nvidia chipgyártó részvényeinek drámai zuhanását is, amiről korábban részletesen beszámoltunk. Az R1 nem csupán technológiai újítás, hanem igazi piaci vihar, amely új dimenziókat nyitott meg az AI szektorban.

Az R1, amelyet a társaihoz képest lényegesen kedvezőbb áron készítettek el, mégis kiváló ár-érték arányt képvisel, olyan népszerűségnek örvend a piacon, hogy szinte azonnal bekerült a tíz legjobban értékelt mesterséges intelligencia modell közé.

Ráadásul, nem sokkal a megjelenése után az Egyesült Államokban az App Store legtöbbet letöltött ingyenes alkalmazásává nőtte ki magát, ezzel a ChatGPT OpenAI-t kiszorítva a trónjáról.

Az amerikai részvények árfolyamának drámai esése után a feszültségek új szintet értek el az amerikai-kínai kereskedelmi vitában.

Az amerikai szenátorok olyan lépésekre készülnek, amelyek komoly következményekkel járhatnak a magánszemélyek és cégek számára, akik bármilyen módon támogatják Kína mesterséges intelligencia fejlesztési törekvéseit. A szigorú büntetésekkel próbálják megakadályozni, hogy a technológiai előnyök a versenytárs országokhoz kerüljenek.

Az új jogszabály-tervezet nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a DeepSeek bemutatta R1 nevű termékét, amelyet széles körben az Egyesült Államok és Kína közötti mesterséges intelligencia verseny lehetséges mérföldkövének tartanak. A Global Policy Watch elemzése szerint, amennyiben a javaslatot elfogadják, az 321 kiterjedt tilalmat vezetne be a mesterséges intelligencia, valamint a ChatGPT-hez hasonló "generatív AI" amerikai importjára és exportjára, továbbá a Kínába és Kínából irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységekre is.

Ezenfelül az Egyesült Államok megakadályozná, hogy befektetéseket irányozzanak elő a Kínában kifejlesztett vagy gyártott mesterséges intelligencia technológiákba. Ez magában foglalná például az Alibaba által létrehozott AI rendszereket, valamint a Qwen termékeket is, amelyek fejlesztésében amerikai vállalatok is részt vettek, az amerikai szabványoknak megfelelően.

Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai haditengerészet már elrendelte az R1 használatának tilalmát a munkatársai számára.

A DeepSeek meg sem jelent a piacon, máris tönkreverte amerikai konkurenciáit. Fotó: Reuters/Dado Ruvic

Korlátozások, korlátozások és újabb korlátozások.

De nem Washington az egyetlen, amely kacérkodik a tiltás gondolatával, sőt. A világ néhány országa egyre-másra már be is tiltotta a kínai AI-fejlesztéseket, különösen a DeepSeek-ét.

Olaszország volt az első, amely lépéseket tett ebben a kérdésben. Két héttel az R1 debütálása után az olasz adatvédelmi hatóság, a Garante, utasította a DeepSeeket, hogy tiltsa le chatbotját az ország területén. A Reuters beszámolója szerint ezt az intézkedést azzal indokolták, hogy a kínai mesterséges intelligencia nem vette figyelembe a helyi adatvédelmi szabályozás iránti aggodalmakat.

Első lépésként a hatóság megkereste a DeepSeek-et, hogy részletes információkat szerezzen a személyes adatok kezeléséről. Különösen érdekelte őket, hogy milyen típusú személyes adatokat gyűjtenek, honnan szerzik be ezeket az adatokat, milyen célokra használják fel, milyen jogi alapokon működnek, és hogy az adatokat tárolják-e Kínában.

A Garante által feltett kérdésekre válaszolva a DeepSeek bejelentette, hogy eltávolította mesterséges intelligencia-asszisztensét az olasz applikációboltokból, miután kétségeket fogalmaztak meg az adatvédelmi irányelveivel kapcsolatban.

- mondta Agostino Ghiglia, az olasz adathatóság igazgatótanácsának tagja.

Más országokban, mint például Ausztráliában, eddig csupán a kormányzati szektorban korlátozták a kínai mesterséges intelligencia alkalmazását.

"[A DeepSeek] elfogadhatatlan kockázatot jelent a kormányzati technológiára, és az azonnali tiltás célja Ausztrália biztonságának és nemzeti érdekeinek védelme. A mesterséges intelligencia egy olyan technológia, amely tele van lehetőségekkel és lehetőségekkel, de a kormány nem fog habozni, hogy lépéseket tegyen, ha ügynökségeink nemzetbiztonsági fenyegetést észlelnek"

- fogalmazott Tony Burke belügyminiszter, anélkül, hogy konkrétan utalt volna Kínára.

Cso Jung-taj, Tajvan miniszterelnöke is hasonló lépést tett, amikor megtiltotta a kormányzati ügynökségek dolgozóinak a DeepSeek fejlesztés használatát. Az ő döntése mögött is hasonló indokok álltak, mint az olasz kormány esetében: aggodalmak merültek fel az adatok beszerzésének módja és a chatbot által végzett tartalomcenzúra kapcsán.

Egy tradicionális étel miatt nem látogathatók a szöuli utcák.

A dél-koreai nemzetbiztonsági ügynökség (NIS) éles kritikát fogalmazott meg a DeepSeek tevékenységével kapcsolatban, azt állítva, hogy a vállalat "túlzottan" gyűjti be a felhasználók személyes adatait, és az összes begyűjtött információt saját fejlesztési céljaira fordítja. Ez a megállapítás nem meglepő, hiszen a DeepSeek maga is nyíltan hangoztatja, hogy mesterséges intelligenciája a ChatGPT-nél is fejlettebb "deep learning" technológiát alkalmaz.

Ennek ellenére a NIS fejveszte értesítette a kormányzati szerveket, hogy tegyenek biztonsági óvintézkedéseket a DeepSeek-kel szemben.

És van ennél abszurdabb problémájuk is a dél-koreaiaknak. A Forbes azt írta, a Szöul kifejezetten rosszallta, hogy a DeepSeek a potenciálisan kényes kérdésekre is eltérő válaszokat adott különböző nyelveken. Példaként pedig a kimchi eredetére vonatkozó kérdést hozták fel, amely Dél-Korea nemzeti étele, és a koreai konyhaművészet legismertebb étele, sőt, étkezéseik elengedhetetlen része.

A DeepSeek nem habozott koreai nyelven elismerni a kimchi koreai eredetét, azonban kínai nyelven már megtévesztő módon kínai ételként próbálták beállítani ezt a tradicionális fogást.

Kiderült, hogy az R1 nem hajlandó megnyilatkozni az 1989-es Tienanmen téri eseményekről, így a DeepSeek fejlesztése is használhatatlannak bizonyult.

Az R1 etikettje, amely egy dél-koreai ételt kínainak titulál, és a 1989-es Tienanmen téri eseményekről való hallgatás, azt sugallja, hogy a fejlesztés valószínűleg gyenge és silány minőségű.

Az autóipar forradalmi újításainak élharcosa

Ennél persze bármely mesterséges intelligencia többre hivatott: megfelelő felhasználás esetén ugyanis

A szöveget egyedivé alakítva: "Javíthatja az egészségügyi szolgáltatások minőségét, fokozhatja az ipari termelés hatékonyságát, és hozzájárulhat az energiatermelés és -fogyasztás költséghatékonyabb és fenntarthatóbb módjainak kialakításához. Ezenkívül támogathatja a bölcs üzleti döntéshozatalt is."

Nyilván az olyan országok esetében, amelyek egy amerikai-kínai kereskedelmi háborúban az előbbi mellett állnak ki, minden apróbb hibát bedobnak, hogy igazolják a kínai fejlesztések elutasítását. Az adatvédelemmel kapcsolatos felhasználás egyébként valóban égető probléma.

Sajnos ebben a folyamatban az amerikai technológiai óriások is részt vesznek.

A HVG cikke alapján a Meta, amely a Facebookot és az Instagramot is működteti, a mesterséges intelligencia fejlesztésére használja a felhasználók személyes adatait. Ezzel kapcsolatban egy osztrák jogvédő szervezet már feljelentést tett a vállalat ellen.

Előfordult, hogy Mark Zuckerberg és társai 87 millió felhasználó személyes adatait bocsátották a Cambridge Analytica nevű brit politikai tanácsadó cég rendelkezésére még 2018-ban. Az illegális adatkezelést végül 725 millió dollárral (körülbelül 273,5 milliárd forinttal) "úszta meg" a közösségi média platform.

Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez a platform már számos politikai think tanknak értékesítette adatainkat, lehetővé téve számukra, hogy befolyásolják az emberek véleményét, politikai orientációját és ideológiai nézeteit.

Ebből a nézőpontból nézve nem lehet konkrét előnyöket kiemelni az amerikai fejlesztések javára. Így a fókusz a potenciálra helyeződik, amely egyértelműen a DeepSeek melletti érvet erősíti.

Vajon mennyivel jobbak az adatfelhasználásban az amerikai techcégek kínai vetélytársaiknál? Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo

A kínai startup mindössze 5,6 millió dollárral alkotta meg az R1-et, amely képes felvenni a versenyt a legjobbnak számító, jellemzően amerikai alternatívákkal. A Forbes beszámolója szerint mindezt a megszokott erőforrások csupán 2%-át felhasználva sikerült elérniük.

A DeepSeek fejlesztése különösen gyorsan elnyerte az ország autógyártóinak tetszését, így hamar népszerűvé vált a szakmában.

Két autógyártó már bejelentette, hogy integrálják az R1-et a termékeik közé.

Egy izgalmas fejlesztés zajlik a Geely háza táján, amely a Zeekr, Polestar és Volvo márkák mögött áll. A cég egy innovatív "teljes domainnal rendelkező mesterséges intelligencia rendszert" dolgoz ki okosjárműveihez. Az Autopro.hu forrásai szerint a DeepSeek technológia kulcsszerepet játszik a Geely saját MI-jének további finomításában, különös figyelmet fordítva a beszéd- és parancsértelmezés javítására. Az így létrejövő fejlesztések a Geely legújabb generációs okosautóiban fognak debütálni, új szintre emelve a vezetési élményt.

A Dongfeng autógyártó Voyah márkája hasonló innovációk révén jelentette be az R1 integrálását, amellyel jelentős mértékben javítja mesterséges intelligenciájának reakciókészségét, precizitását és bővíthetőségét. Ezzel a lépéssel a Voyah nemcsak gyorsabb szoftverfejlesztést valósít meg, hanem hatékonyabban alkalmazkodik a vásárlói elvárásokhoz is.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a DeepSeek a fenti bejelentésekkel már most jelentős fejlesztésekben van jelen, amelyek a versenytárs amerikai cégekhez képest előnyhöz juttatják. Érdekes módon ehhez a technológiai és gazdasági előrelépéshez éppen az Egyesült Államok, azon belül is a korábbi elnök, Joe Biden szerepe volt kulcsfontosságú.

Ő volt az, aki ciklusa utolsó hetében meghozta a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipek értékesítését korlátozó rendeletét, teljes tiltás alá vonva Kínát az amerikai chip-ek felhasználására. Így az ázsiai nagyhatalom már évekkel ezelőtt belekezdett a saját mesterséges intelligencia fejlesztésébe. És amint a projekt beért, letaszította trónjáról az Egyesült Államokat a chipgyártó-nagyhatalmi pozíciót illetően. Peking pedig köszönte szépen.

Facebook hozzászólás

Kapcsolódó témákamerikai-kínai tech-háborúChatGPTDeepSeekGeelymesterséges intelligenciaVezető