A látogatókat elbűvöli, míg a városok rémálmaivá válik: itt rejlik a probléma az Airbnb körül.

Nemrégiben hivatalossá vált, hogy 2026-tól Budapest VI. kerületében megtiltják az Airbnb-k működését. Ez a lépés nem meglepő, hiszen Európa több városában már korlátozták vagy teljesen betiltották az Airbnb-szolgáltatásokat. A terézvárosi önkormányzat a Dívány számára kifejtette, hogy milyen problémák merülnek fel az Airbnb-lakások bérbeadásával és üzemeltetésével kapcsolatban.

Már 2016 óta szabályozzák az Airbnb-ket az európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban is. Az Airbnb gyakorlatilag úgy működik, mint egy albérlet, csak rövid időre szól. Leginkább nyaraláskor szokták igénybe venni az emberek, amit az európai nagyvárosok (és újabban Budapest) nem néztek jó szemmel egy idő után.

New York, Berlin, Barcelona, Párizs és Amszterdam az utóbbi évtized során drasztikus intézkedéseket foganatosított, hogy szigorítsa vagy teljesen betiltja az Airbnb működését. Ennek hátterében több indok áll: egyrészt jelentős számú lakás tűnt el az ingatlanpiacról, ami hozzájárult a piaci árak drámai emelkedéséhez. Másrészt sok Airbnb-tulajdonos jogellenesen üzemeltette a vállalkozását, miközben a turisták, akiknek szállást biztosítottak, nem mindig tartották tiszteletben a közösségi normákat, legyenek azok írott vagy íratlan szabályok.

Az ilyen és ezekhez hasonló problémák már Magyarországra is begyűrűztek, Budapesten is egyre több az Airbnb-kkel kapcsolatos probléma, de egyelőre csak Terézvárosban tettek lépéseket a helyzet javítása érdekében.

Október végén hivatalos bejelentést tettek arról, hogy 2026-tól kezdődően az Airbnb-szolgáltatások teljesen ki fognak tiltatni Budapest VI. kerületéből, Terézvárosból. Az önkormányzat a Díványnak elmondta, hogy egy év türelmi időt biztosítanak a tulajdonosok számára, hogy felkészülhessenek a közelgő változásokra.

Nem célszerű egyik napról a másikra, elhamarkodottan döntéseket hozni, amelyek a vállalkozások működését súlyosan befolyásolják, hiszen ez akár a létezésüket is veszélyeztetheti.

- megfogalmazták. Emellett hangsúlyozták, hogy ezen időszak alatt képesek lesznek arra is, hogy kitalálják, miként használhatják fel lakásukat a jövőben.

Soproni Tamás, a városrész polgármestere úgy fogalmazott a problémával kapcsolatban, hogy nem is a turisták okozzák a legnagyobb gondot, hanem az úgynevezett minivállalkozások. A polgármester meglátása szerint több olyan Airbnb-tulajdonos is van, aki üzletszerűen üzemeltet 5, 6, 7 lakást, amelyeket felvásárolt a kerületben.

Ezzel kapcsolatban Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője is nyilatkozott. Úgy fogalmazott, a lakosság számára az otthonteremtés fontosabb, mint a fogyasztás beindulása. Ezért ezt prioritásként kell kezelnünk. Itt vetődik fel az Airbnb megfelelő szabályozása is, mert ez egyértelműen lakhatási kérdés.

Jelenleg Budapesten körülbelül 26 ezer lakás áll rendelkezésre rövid távú bérbeadásra, ami jelentősen csökkenti a piacon elérhető lakások számát. Ennek következtében nő a lakásinfláció, ami tovább súlyosbítja a lakásvásárlás és bérlés nehézségeit a helyi lakosság számára.

Terézváros belső területein a helyi önkormányzat tájékoztatása szerint minden 100 lakásra 44 Airbnb szálláshely jut. E jelenség sokak életét befolyásolja, mégpedig eltérő módon. Vannak, akik számára ez a megélhetés forrása, míg mások olcsó szálláslehetőséget keresnek. Ugyanakkor sokan érzik úgy, hogy ezek a rövid távú bérletek megzavarják otthonuk nyugalmát, így a helyzet komoly vitákat generál a közösségben.

Nyilvánvaló, hogy a VI. kerületben a rövid távú lakáskiadás napjaink egyik legégetőbb kérdésévé nőtte ki magát.

Az önkormányzat véleménye szerint a kerület állandó lakói már régóta sürgették a lakáskiadás szabályozását, mivel ez számukra a nyugodt és békés otthoni élet alapfeltétele lenne. Éppen ezért a döntés, hogy mi legyen az Airbnb-k jövője, nem a terézvárosi vezetés kezében, hanem a lakosság kezében összpontosul.

Terézváros vezetősége, az Országgyűlés támogatásával, úgy döntött, hogy szavazást hirdet meg. Kijelentették, hogy ez a lépés a leghatékonyabb módszer, mivel önkormányzati szinten csak limitált lehetőségeik voltak a rövid távú lakáskiadások szabályozására.

Azért csak ez az egy opció maradt (teljes tiltás vagy minden marad a régiben), mert egy önkormányzatnak nincsenek valódi eszközei az ellenőrzésre, más jellegű korlátozások betartatására, szabályozni pedig a Kormányhivatal nem engedte a rövid távú szálláskiadást azzal az indokkal, hogy önkormányzatuk túlterjeszkedik hatáskörén.

A szavazás kiírása világos képet adott a helyzetünkről: a lakók egyre inkább elkeserednek a turisták jelenléte miatt, és az is aggasztó, hogy amikor ők távoznak, a belváros szinte teljesen kiürül. Különösen a fiatalok számára rémálom, hogy a kerületben bérletet találjanak; a vásárlás pedig már olyan távoli lehetőségnek tűnik, ami még csak fel sem merül a fejükben.

A területi vezetőség hangsúlyozta, hogy a szavazás célja nem csupán a lakók véleményének felmérése volt, hanem egyúttal Terézváros jövőjének közös megálmodása is. Az önkormányzat egyik fő törekvése, hogy visszacsábítsa az állandó lakókat a kerületbe, hiszen "Andrássy Gyula és a Nagykörút megálmodói sem azért formálták Budapest és az ország legszebb színhelyeit, hogy mi, lakók nélkül, csupán egy múzeummá változtassuk azt".

Legfrissebb adataik alapján például az Oktogonon van olyan ház, ahol már csak egyetlen lakásban él valódi lakó.

Szeretnénk valódi lakókat a kerületbe, hogy lehessen itt felnőni, családot alapítani és megöregedni tehetősnek és szegényebbnek egyaránt

- hangzott el.

A terézvárosi szigorítások valószínűleg csupán az első lépések egy hosszabb folyamatban, és elképzelhető, hogy Budapest más kerületeiben is hasonlóan szigorú intézkedések várhatóak az Airbnb-k működésével kapcsolatban.

A VI. kerület önkormányzata optimistán tekint a városrészben tervezett változásokra. Úgy gondolják, hogy a társasházak szálloda jellegének megszüntetése kedvezően befolyásolja a közösségi életet. Emellett jelezték, hogy támogatást nyújtanak a hosszú távú lakáskiadásokhoz, ezzel is elősegítve a valódi lakók visszatérését a kerületbe.

A hosszú távon bérelhető lakások száma várhatóan növekedni fog, és ebben mi is aktívan részt veszünk albérlet-támogatási programjainkkal. Ez a lehetőség különösen fontos a diákok és a belvárosban dolgozók számára, hiszen így könnyebben hozzáférhetnek a lakhatáshoz.

Az intézkedés célja, hogy mérsékelje az üzleti célú lakásvásárlások számát, és lehetőséget biztosítson arra, hogy ne csupán nagyvállalatok vásárolják fel a lakásokat és teljes ingatlanokat befektetési szándékkal. Ezzel a lépéssel a lakások újra valódi otthonokká válhatnak, amelyek az emberek mindennapi életét szolgálják.

- Osztotta meg jövőbeli elképzeléseit a terézvárosi önkormányzat.