A számláinkat most már precízebben rendezzük, de amikor nagyobb kiadásokra kerül sor, sokak számára kölcsön igénybevétele válik szükségessé.
Magyarországon idén új csúcsot döntött a pontosan számlát fizető emberek aránya, azonban az elmaradottak körében sokan tartós pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Az emberek mindössze 40%-a érzi úgy, hogy képes lenne kölcsön felvétele nélkül kezelni egy váratlan, nagyobb összegű kiadást.
Magyarországon egyre többen képesek időben teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit - derül ki az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR). A válaszadók 74 százaléka jelezte, hogy az elmúlt év során minden számláját határidőre rendezte, ami 2019, tehát a járvány előtti év óta a legmagasabb arány, ugyanakkor a tartósan magas árak, a hitelköltségek és az ingadozó energiapiac azért továbbra is nyomás alatt tartják a háztartásokra. Az eredmények európai szinten is biztatóak, de a kedvezőbb adatok másra vezethetők vissza.
A késedelmes fizetések okai jelentősen eltérnek Magyarországon és az európai átlagtól. Míg Európában a válaszadók 40 százaléka válaszolt úgy, hogy azért csúszott meg, mert elfelejtette időben fizetni a számláit, addig Magyarországon a fogyasztók többsége (48 százaléka) anyagi problémákra hivatkozott, ami jelentősen meghaladja a 29 százalékos uniós átlagot. Ezen kívül további 19 százalék technikai akadályokra (például rendszerhibákra vagy átutalási problémákra) panaszkodott.
A felmérés adatai alapján a magyar válaszadók 53%-ának a késlekedés a számlafizetésnél nem csupán egy alkalmi probléma, hanem egy folyamatosan visszatérő nehézség, amely az előző évhez viszonyítva nem mutatott érdemi javulást. Ezzel szemben az Európai Unióban ez az arány jelentősen alacsonyabb, mindössze 25%-ra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen késlekednek a számláik kifizetésével.
A magyar fogyasztók pénzügyi jövőjükkel kapcsolatban sokkal óvatosabbak, mint európai megfelelőik: csupán a válaszadók 40%-a bízik abban, hogy hitel felvétele nélkül is képes lenne kezelni egy hirtelen fellépő, 100 ezer forintos költséget.
A nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos kilátások igencsak borongósak, hiszen a válaszadók fele úgy érzi, hogy nem lesz elegendő anyagi forrása ahhoz, hogy biztonságban élhesse le nyugdíjas éveit.
A válaszadók döntő többsége nem látja reálisnak az anyagi felemelkedés lehetőségét: négy emberből három úgy gondolja, hogy még a kemény munka és a takarékoskodás sem elegendő a pénzügyi siker eléréséhez. Az ország gazdasági helyzetének megítélése is pesszimista: csupán 14 százaléknyian hiszik, hogy javulás érzékelhető.
"Magyarországot különösen súlyosan érintette az utóbbi években az infláció, ráadásul a hazai fogyasztók európai viszonylatban is nagyon rosszul állnak megtakarításokkal, így érthető, hogy borúsan látják a helyzetüket. Hiába a hatéves csúcs a számlák időben történő fizetésében, így is a sereghajtók közé tartozunk" - kommentálta az ECPR eredményeit Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.
A közösségi média és az online vásárlás kényelme világszerte fokozza az impulzusvásárlást, különösen a fiatalabb generációk vásárlási szokásaira van jelentős hatással. Bár Magyarországon a fogyasztók óvatosabbak az európai átlagnál, még így is a lakosság 25 százaléka vallotta be, hogy hajlamos elcsábulni és olyan dolgokat vásárolni, amire egyébként nincs feltétlenül szüksége, ha a közösségi médiában lát egy vonzó terméket. A magyarok harmada (35 százalék) érzi úgy, hogy az elmúlt két évben nőtt a spontán vásárlásai száma.
A Z generáció különösen fogékony a digitális világ hatásaira: a fiatalok körében közel 60 százaléknyian számoltak be arról, hogy az online hirdetéseknek köszönhetően gyakrabban vásárolnak impulzívan, mint korábban. Ez a tendencia a bolti vásárlások során is megfigyelhető, ahol szintén jelentős mértékben megnőtt a nem tervezett vásárlások aránya, különösen a fiatalok esetében. Érdekes azonban, hogy a magyar fogyasztók e téren óvatosabbak, mint európai kortársaik: a költekezés terén kétszer olyan körültekintőek vagyunk.
