A magyarok véleménye szerint a politikai és médiabeli külföldi beavatkozásnak nem lenne szabad teret engedni.

Az Országgyűlés napirendjére tűzte "A közélet átláthatóságáról" szóló törvényjavaslatot, amely lehetőséget biztosít a külföldi támogatással működő, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek nyilvántartásba vételére. A szabályozásra azért van szükség, mert az utóbbi években néhány magyarországi szervezet – beleértve a médiát is – a külföldi források révén próbálta befolyásolni a hazai közéletet, anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak rájuk is érvényesek lettek volna. E témában a Századvég is felmérte a magyar lakosság véleményét a médiumok, újságírók és politikai szervezetek külföldi finanszírozásának politikai befolyásszerző szerepéről.

A törvényjavaslat értelmében, amennyiben egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége, amely a választói akarat befolyásolására irányul, veszélyezteti Magyarország szuverenitását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlása alapján a kormány nyilvántartásba veszi ezt a szervezetet.

és nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából származó felajánlásokból, továbbá vezető tisztségviselőik, alapítóik, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagjaik kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni.

A felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk. Ehhez hasonlóan a magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról, ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban.

Donald Trump hivatalba lépése után szinte azonnal felfüggesztette az USAID-projektek jelentős részét, ami széleskörű figyelmet keltett. A döntése mögött az a megfontolás állt, hogy a Biden-adminisztráció ezeket a projekteket a balliberális politikai irányvonal előmozdítására használta világszerte. Az ügy társadalmi jelentősége jól tükröződik abban, hogy a megkérdezettek közel 73%-a tisztában volt azzal, hogy a nemrégiben távozott Joe Biden által irányított amerikai baloldali kormányzat az USAID keretein belül számos programot indított többek között Európában is.

A USAID 3,5 milliárd forintot, míg az Európai Bizottság saját programjai keretében körülbelül 19,5 milliárd forintot biztosít a Magyarországon tevékenykedő politikai nyomásgyakorló szervezetek számára 2022 és 2025 februárja között.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság kétharmada (66%) egyetértene azzal a nézetével, miszerint külföldi államok vagy politikai szervezetek nem rendelkeznek joggal arra, hogy magyar újságírókat és médiát támogassanak azzal a céllal, hogy a hazai kormányról videókat vagy cikkeket készítsenek, ezzel alakítva a közvéleményt. Ez a tevékenység ugyanis a független ország belügyeibe való beavatkozásnak minősül.

A jelek arra utalnak, hogy az USAID-től érkező támogatások megszűnésével az Európai Unió átveheti a finanszírozást olyan szervezetek és médiumok számára, amelyek politikai álláspontjaik révén a háborúpárti narratívákat, valamint az ukrán érdekeket helyezik előtérbe, gyakran Magyarország saját érdekeivel szemben. Ezzel a helyzettel összefüggésben a közélet átláthatóságának biztosítására irányuló törvényjavaslat is válaszlépésként jelenik meg.

Ezenfelül Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő 2025 februárjában nyíltan kijelentette, hogy az USAID-projektek leállításával a Magyarországot célzó programokkal kapcsolatos finanszírozási hiányt az EU-nak "kötelessége lenne betölteni".

A kutatási eredmények alapján egyértelmű, hogy a lakosság igényli a külföldi finanszírozás átláthatóságát. A válaszadók túlnyomó többsége, pontosan 77%-a, azt szeretné, ha alapos vizsgálatot folytatnának arról, hogy az USAID és az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásait milyen célokra használták fel.