A magyar kormány Trump mellett foglal állást, még akkor is, ha ez hátrányos hatással van a magyar emberekre.

"Több, mint populizmus, ez már az őrület határa, ami borzalmas káoszt, felfordulást és veszteséget idézhet elő mindenkinek". Így értékelte Inotai András az amerikai elnök tervét, miszerint 25 százalékos vámot szándékozik kivetni az Európai Unióból érkező importra. A közgazdászprofesszor szerint ennél nagyobb ütőkártyát nem lehet Putyin kezébe adni, még a legjobban finanszírozott és legkiválóbb orosz titkosszolgálat sem tudna annál nagyobb ajándékot adni, mint amit Donald Trump már eddig is adott. az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője emlékeztetett arra, hogy a magyar ipar ezer szállal kötődik a nemzetközi szállítási láncokhoz, s ha ezek a láncok megszakadnának, akkor annak beláthatatlan következményei lennének ideahaza az árakra, a termelésre, a munkaerőpiacra, a vállalatok versenyképességére és egyáltalán a fennmaradására, nem szólva a gazdasági, társadalmi, biztonsági, pszichológiai következményekről - s ez sokkal gyorsabban következne be, mint gondolnánk.

A Hírklikk beszámolója szerint Donald Trump csütörtökön súlyos fenyegetéseket fogalmazott meg két észak-amerikai szabadkereskedelmi partnerével szemben, jelezve, hogy ha nem érkezik kedvező ellenajánlat az Egyesült Államok részéről, akkor szombattól 25 százalékos büntetővámokat alkalmaz az onnan érkező importtermékekre. A bejelentés meglehetősen váratlanul érkezett, hiszen nem előzte meg semmiféle konzultáció a kanadai és mexikói kormányokkal. Eközben Trump szerdán az Európai Unióval is fenyegetőzött, kijelentve, hogy 25 százalékos vámot kíván kivetni rájuk is. Állítása szerint az EU célja, hogy "kicsesszen az Egyesült Államokkal". Bár konkrét részleteket nem osztott meg, utalt az autóiparra, és hangsúlyozta, hogy a tervezett illetékek "általános érvényűek" lesznek, érintve az autókat és más termékeket is. Trump emellett téves információkat is megosztott, amikor azt állította, hogy az USA kereskedelmi deficitje az EU-val szemben 300 milliárd dollár, pedig a Politico szerint a valós szám csupán 48 milliárd euró, és a szolgáltatások terén az Egyesült Államoknak pozitív mérlege van az EU-val szemben.

Az EU nem tervez passzívan reagálni – írja a Portfolió. Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta: „Nyitottak vagyunk a partnerségre, amennyiben mindenki a szabályok keretein belül működik. Azonban a fogyasztók és a vállalkozások védelme mindig is prioritásunk marad.” Trump kijelentéseivel ellentétben, miszerint Európa nem képes válaszlépésre a vámtarifák ügyében, Ursula von der Leyen bizottsági elnök már jelezte, hogy az EU fog intézkedéseket hozni.

A magyar kormány reakcióján már nem lepődhetünk meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett bejegyzésében Trump melletti kiállását hangsúlyozta, kiemelve, hogy az amerikai elnök csupán egy patrióta politikát képvisel. Emellett éles kritikát fogalmazott meg Brüsszel irányába, megjegyezve, hogy a vámtarifák bevezetését előre tudták, mégsem cselekedtek: "a von der Leyen vezette brüsszeli vezetés ezzel elszigetelte az európai gazdaságot, nemcsak a kínai, hanem az amerikai piacról is." Szerinte mindez csupán néhány egyszerű intézkedésen múlott volna, és javaslatot is tett: az Európai Uniónak csökkentenie kellett volna az amerikai autókra kivetett vámot 10%-ról 2,5%-ra, hiszen éppen ennyire terheli az európai autók amerikai eladásait. Végül hangsúlyozta, hogy "amit Brüsszel elrontott, azt nekünk Budapesten kell helyrehoznunk", és biztosította a közvéleményt arról, hogy folytatják a kétoldalú tárgyalásokat az amerikai kormánnyal, célul tűzve ki a legjobb magyar-amerikai gazdasági együttműködés megteremtését a következő hónapokban.

Szijjártó nem foglalkozott az amerikai vámemelések következményeivel, pedig a szakértők egyöntetű véleménye szerint ez kereskedelmi háborúhoz vezethet, amely minden érintett számára kedvezőtlen következményekkel jár. De mi is történik valójában, ha Trump megvalósítja fenyegetését, és 25%-os vámot vet ki az európai importtermékekre? Milyen hatásokkal kell számolnunk Európában, és különösen hazánkban? E kérdésekre kerestük a választ Inotai András szakértő segítségével.

"Nyilvánvaló, hogy a tervezett vámemelések, ha valóban életbe lépnek, azonnali és sokrétű negatív hatásokat gyakorolnának, nemcsak a globális kereskedelemre, hanem az Egyesült Államok gazdaságára is" - hívta fel a figyelmet a közgazdászprofesszor. Az amerikai döntéshozók nem mérlegelték alaposan, hogy azok a termelők, akik a vámteherrel szembesülnének, nagyrészt amerikai vállalatok. Más szavakkal: Trump vámemelése közvetlenül az amerikai termelőket sújtaná. E lépés következményeként nőhetne az infláció, a túlárazott termékek iránti kereslet csökkenne, és a megfizethető árú termékekből hiány alakulna ki, hiszen a belső termelés nem tudná azonnal pótolni a szükséges mennyiséget megfelelő minőségben és áron – magyarázta Inotai, a kanadai-amerikai autóipari együttműködést példaként említve.

Egy szó, mint száz, a vámemelés nyomán vagy megszakadnak az ellátási láncok, ami tovagyűrűző hatásként lecsap az árakra, a termelésre, a munkahelyekre, de még az adott ország biztonságára is. "Ez nincs végig gondolva, vagy ha mégis, akkor azt nem lehet másként jellemezni, mint hogy katasztrófa" - állapította meg. Mint hozzátette: ugyanez vonatkozik az EU-ra is, bár annyival kisebb mértékben, hogy az Európából származó amerikai import súlya kisebb, mint a Kanadából és Mexikóból érkezőé - ez utóbbi együttesen 40 százalék. Ismert persze, hogy az amerikai kereskedelem óriási deficitet termel Kínával, Európával, Kanadával s Mexikóval szemben, s Trump ezt próbálja helyrehozni, ám az nem járható őt, amit szlogenként hajtogat, hogy fizessenek a külföldiek, illetve, hogy jöjjenek, termeljenek Amerikában és akkor nem lesz vám.

"Ez így, ahogy van több, mint populizmus, ez már az őrület határa, ami borzalmas káoszt, felfordulást és veszteséget tud előidézni mindenkinek" - vázolt egy meglehetősen veszélyes jövőt. Majd hozzátette: "ennél nagyobb ütőkártyát nem lehet Putyin kezébe adni, még a legjobban finanszírozott és legkiválóbb orosz titkosszolgálat sem tudna annál nagyobb ajándékot adni, mint amit Trump már eddig is adott ezzel a vámemeléssel".

S hogy mi következhet mindebből a magyar iparra nézve? A magyar ipar köztudottan ezer szállal kötődik a nemzetközi szállítási láncokhoz, a nagyobb országoknál sokkal jobban függ az EU-tól és általában is a külkereskedelemtől - magyarázta Inotai, emlékeztetve arra, hogy az export adja a magyar GDP 80 százalékát, s ennek a háromegyede talál piacra az EU-ban. "Ha ezek a láncok megszakadnának, akkor annak beláthatatlan következményei lennének az árakra, a termelésre, a munkaerőpiacra, a vállalatok versenyképességére és egyáltalán a fennmaradására, nem szólva a gazdasági, társadalmi, biztonsági, pszichológiai következményekről - s ez sokkal gyorsabban következne be, mint gondolnánk."

Milyen tényezők játszanak szerepet a jövőbeni gazdasági helyzet alakulásában? Amennyiben az Egyesült Államok 25%-os vámot vezet be az európai importtermékekre, akkor ennek több következménye is lehet. Az egyik forgatókönyv szerint a magyar bedolgozóipar, valamint az itt gyártott német autók egy jelentős része új piacokra találhat, így az exportáló cégek igyekeznek elterelni termékeiket az amerikai piacról más célországok felé. Ugyanakkor reális az a lehetőség is, hogy az USA-ba irányuló export egy részét az európai ipar nem tudja más piacokra átcsoportosítani, ami a termelés visszafogását vonja maga után. Ilyen helyzetben a cégek előtt dilemma áll: mely gyárak termelését csökkentsék, vagy melyeket zárjanak be. A német autóipari vállalatok esetében például felmerül a kérdés, hogy a németországi vagy a magyarországi üzemek kapacitásait csökkentsék. Amennyiben a magyarországi termelés költséghatékonyabb, logikus döntés lenne a német üzemek bezárása. Azonban ez a lépés súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járna, amelyet a vállalatok alaposan mérlegelnének. A kormányzat is érintett ebben a helyzetben, hiszen a bajba jutott német gyárakat is támogatnia kellene, ami még inkább bonyolítja a döntéshozatali folyamatokat.

"Bármi történik, mi szívunk" - vonta le a következtetést le Inotai. Már csak azért is, mert a magyar gazdaság jóval nagyobb mértékben függ az exporttól, sokkal egyoldalúbb az exportstruktúránk, ezért jobban hatnak a korlátozások. Ettől a béklyótól amúgy sem tudunk szabadulni, 14 éve olyan egyoldalú függőségek jöttek létre földrajzilag és szerkezetileg is, amelyek még vihartól mentes nemzetközi környezetben is leértékelik a magyar gazdaságot és nemzetbiztonságot - mutatott rá Inotai, emlékeztetve az akkumulátorgyárakra, az orosz energiától való függésre, a német autóipar domináns szerepére, a kis- és középvállalati szektor exportképességének a lenullázására. "Persze, ha a kkv-k helyett nem a koreai és a kínai gyárak kaptak volna-kapnának sokszázmilliárd forintos támogatásokat, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások, akkor a magyar ipar, a gazdaság nem ott tartana, ahol ma tart" - mutatott rá.

Ha az amerikai cégek, amelyek nálunk telepednek le, az USA-ba történő exportálás során vámköteles helyzetbe kerülnek, felmerül a kérdés, hogy ez a vámháború nem vezethet-e a vállalatok kivonulásához, vagy legalábbis a tervezett befektetések elhalasztásához, esetleg elvetéséhez. - vetettük fel a problémát. Milyen gyártó vállalatok érkezésére számíthatunk? - kérdezte a szakértő. Szerinte, ha az amerikai cégek a Magyarországon elérhető belső szolgáltatások piacára lépnének be - ami viszont jóval valószínűtlenebb -, az már egy újabb lépés lenne a nemzet rombolásának irányába.

S hogy mit szól Szijjártó EU-t illető bírálatához és ahhoz, hogy majd külön tárgyalunk az USA-val? Egyáltalán, létezhet-e ilyen külön vámmegállapodás uniós tagként harmadik országgal? - kérdeztük. Inotai cáfolta a külgazdasági és külügyminiszter által mondottakat, mondván: az EU meglehetősen jól felkészült a várható változásokra, ezért is bírja még azt is ki, hogy Orbán és Szijjártó sorozatosan aláássa az unió pozícióját. Ami a magyar külön-megállapodási vágyakat illeti, a közgazdászprofesszor szerint a magyar-amerikai speciális kapcsolat csak akkor létezhet, ha Magyarország kilép az Európai Unióból. "Sajnos vannak arra utaló jelek, hogy a kormány nagyon lényeges lépéseket tett ebbe az irányba, s a magam részéről én nagyon nagyra tartom az EU tűrőképességet, azt, hogy eddig elviselte, de szerintem a jövőben már nem fogja elviselni ezt." Amúgy nem árt emlékezni arra, hogy a magyar export 75 százaléka megy az EU-ba, s csak 10 százaléka az Egyesült Államokba.