A magyar kormány lépései tovább fokozták az ukrajnai konfliktus feszültségét – hangsúlyozta a szakértő, aki határozottan kritizálta az ukrán lapok betiltását.

Ukrán lapok betiltása: Gulyás Gergely véleménye szerint egy független államnak megfelelő választ kell adnia a teljesen megalapozatlan támadásokra.

Mint ismert, Gulyás Gergely hétfőn a Facebook-oldalán közölte, hogy Ukrajna több külföldi - köztük magyar - internetes híroldalt is blokkolt, mert szerinte azok "kritikusan mertek írni az oroszok elleni szankciós politikáról, Ukrajna fegyveres támogatásáról, és az Európai Uniót és a NATO-t széttagoltként (!) és nem túl hatékony szervezetként merészelték ábrázolni." Gulyás szerint ezeknek a lapoknak az igazi bűne az volt, hogy írni merészeltek a Soros Alapítvány befolyásolási tevékenységéről.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy Magyarország a kölcsönösség elvét szem előtt tartva a mai naptól tükörintézkedéseket léptet életbe ukrán hírportálokkal szemben, így ezek a portálok Magyarország területén már nem lesznek hozzáférhetők. Véleménye szerint nem sokan érdeklődnek az ukrán Pravda iránt, és valószínűleg nem is vágynak rá. Hangsúlyozta, hogy egy szuverén államnak arányos választ kell adnia a teljesen indokolatlan támadásokra. Emellett megjegyezte, ha az Európai Unió töredezettsége Ukrajnában állami cenzúrát indokol, akkor elérkezett az idő, hogy Ukrajna átgondolja csatlakozási szándékát.

Rácz András, Oroszország szakértője a Facebookon reagált Gulyás bejelentésére, kiemelve, hogy a magyar kormány ezzel a lépéssel nem egyensúlyozta ki a helyzetet, hanem inkább tovább fokozta a feszültséget a konfliktusban - értesült a 24.hu.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Ukrajna az orosz propaganda terjedésére hivatkozva nyolc magyar weboldal elérését blokkolta, köztük a legismertebbeket, mint az Origo és a Demokrata. Úgy véli, hogy Magyarország ennél több és jelentősebb ukrán weboldalt zárt le, ami nemcsak Ukrajnának, hanem az ukrán menekülteknek és a független sajtónak is kárt okoz, akik az ukrán médiát követik.

"Magyarország válaszként tizenkét ukrán weboldal elérést korlátozta szeptember 29-én, köztük olyan, tényleg fontos híroldalaként, mint az Ukrajinszka Pravda, vagy a TSzN. A magyar lépés nem szimmetrikus válasz, hanem egyértelműen eszkalatív, két okból. Egyrészt, nyolc betiltott lapra válaszul Budapest nem nyolcat, hanem tizenkettőt tiltott be. Másrészt, és ez a lényegesebb: Budapest sokkal fontosabb ukrán weboldalakat tiltott be, mint amilyen magyar oldalakat Kijev. Az SEO mérőszám alapján az Origo a 11. leglátogatottabb magyar weboldal volt, a Demokrata az első százban sincs benne, a többi pedig még ennyire sem látható. Ezzel szemben a Budapest által betiltott ukrán oldalak közül az Ukrajinszka Pravda konkrétan a második legfontosabb ukrán híroldal az ukr.net után, a TSzN pedig az ötödik" - fogalmazott a szakértő.

Rácz András szerint a lépés Kijevnek nem okoz kárt, hiszen az ukrán kormányt elsősorban az ukrajnai nyilvánosság érdekli, arra pedig Budapestnek nincs érdemi befolyása. Úgy véli, a magyar betiltás két csoportnak okoz problémát, és mindkettő magyarországi.

"Az első a Magyarországon élő ukrán menekültek, akik innentől kezdve nehezebben érik el a saját hazájuk híreit. Jelenleg kb. 45.000 ukrán állampolgárnak van menekültstátusa és további kb. ugyanennyien élnek Magyarországon menekültstátus nélkül. A másik, jóval kisebb csoport pedig azok, akiket érdekelnek Ukrajna eseményeit, történései, hírei - ideértve a magyarországi független médiát is" - írta.

Az Oroszország-szakértő úgy fogalmazott a bejegyzése végén: "bár a magyar kormány arról beszél, hogy Ukrajnának adott választ, valójában a saját polgárain és az itt élő ukránokon sikerült ütnie egyet. Szóval gratulálok ezúton is. Még jó, hogy kormányozni tudnak..."