A Kúria elnöke egy levélben reagált a rá irányuló bírálatokra.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke, nemrégiben számos bírálat kereszttüzébe került a kormánnyal folytatott egyeztetései miatt. A jogász most egy részletes, hat oldalas levélben válaszolt az eddigi közleményekre, és határozottan, sőt, sok esetben személyeskedően támadta azokat, akik kritikával illették őt.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének címzett hatoldalas levélben Varga Zs. András, a Kúria elnöke, részletesen válaszolt a kiszivárgott újévi köszöntőjével kapcsolatos kritikákra. A levélben kifejtette álláspontját, érveit és a kialakult helyzetre vonatkozó megfontolásait, amelyek célja a bírósági rendszer működésének és a bírói függetlenség fontosságának hangsúlyozása volt. Varga Zs. András igyekezett tisztázni a félreértéseket, és megnyugtatni a közvéleményt a bíróságok irányelveivel és céljaival kapcsolatban.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter november 22-én bejelentette, hogy az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökével közösen megállapodtak arról, hogy a közeljövőben számos reformot hajtanak végre a bírósági rendszer hatékonyságának növelése érdekében. A megállapodás több fontos elemet tartalmaz, beleértve a bírói fizetések emelését is. Az intézkedéseket azonban sokan bírálták, mivel aggályok merültek fel a bírói függetlenség esetleges csorbulásával kapcsolatban.

Tovább borzolta a kedélyeket azonban, hogy egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti bizottsági módosító javaslatnak megfelelően a kúriai bírókat kivették a többi bíróra vonatkozó bértábla alól, és a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték a fizetésüket. Ezzel kapcsolatban ráadásul kiszivárgott Varga Zs. András újévi köszöntője, amelyben arról írt, hogy a kúriai bírók "nem ingyen" részesültek kiemelt bánásmódban a kormánytól. A levélben a Kúria elnöke emellett gyakorlatilag megfenyegette azokat a bírókat, akik kritizálták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodással.

Az Országos Bírósági Hivatal, Senyei György elnök úr nevében, közzétett egy nyilatkozatot, amelyben a Kúria elnökének újévi üdvözletére reflektál. A közlemény hangsúlyozza:

A levél tartalmilag és stílusában egyaránt távol áll az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai alapelveitől és hivatali kultúrájától.

AZ OBH-elnök többek között azt is hangsúlyozta, hogy "a bírák - a jogszabályok keretei között és azoknak megfelelő formában - a bíróságok igazgatásával kapcsolatosan szabadon véleményt nyilváníthatnak. Emiatt tehát bármely - akár burkolt formában is -, kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet".

Varga Zs. András most kifejezte meglepetését a "közleményen keresztüli üzengetés" miatt, hangsúlyozva, hogy a levelében megfogalmazott álláspontját már többször is nyilvánosságra hozta. A Kúria elnöke levélben cáfolta, hogy a kormánnyal kötött megállapodást titokban készítették volna elő, és hangsúlyozta, hogy az nem befolyásolja a bírói függetlenséget, valamint azt is, hogy a Magyar Bírói Egyesület nem volt tájékoztatva a megállapodás részleteiről. Elmondása szerint mindez az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület számára is világos volt.

Fenntartom, hogy a bírók tiltakozásra való buzdítása teljesen indokolatlan volt... (...) A tárgyalás, valamint az azt követő négyoldalú megállapodás alkotmányos, törvényes és megalapozott lépés volt, amely Magyarország, a jogkereső polgárok, a bírók és az igazságügyi dolgozók érdekeit szolgálta, és jelenleg is szolgálja. Azok, akik ennek ellenkezőjét hirdetik, felelőtlenül és önkényesen manipulálták és manipulálják bírótársaikat.

- emelte ki a Kúria elnöke, aki rámutatott, hogy léteznek olyanok, akik csupán félreértelmezték az eseményeket, de akadnak olyanok is, akik szándékosan hamis állításokat gyártanak.

Úgy látja, utóbbiak közé tartoznak a szolgálati bíróságok elnökei, akik "bírói szerepükből kilépve, a pártatlanság követelményét és a prejudikáció tilalmát félretéve, előzetes felmentést adva az esetleges alkotmány- vagy jogellenes magatartások jogkövetkezményei alól, élen jártak a bírák megtévesztésében".

Az ő nyilatkozatuk nem tartozik a bírókat megillető véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe, mivel az intézményük nevében jártak el, álláspontjuknak közjogi ereje van

- fűzte hozzá Varga Zs. András.

A levél következő részében a Kúria elnöke azt kifogásolja, hogy az újévi köszöntője miatt üzengetni kezdtek neki. Szerinte ez "teljességgel érthetetlen", a "kúriai bíróknak szóló, nem iktatott, nem hivatalos irat eljuttatása a sajtóhoz" pedig "minimum neveletlenség" volt.

Varga Zs. kiállt a kúriai bírák magasabb bére mellett, hangsúlyozva, hogy ez a lépés elengedhetetlen. Ezen kívül határozottan cáfolta, hogy bárkinek is fenyegetést fogalmazott volna meg a tiltakozások kapcsán. Kifejtette, hogy a legfontosabb feladat most az, hogy a kialakult helyzetből származó következményeket kezelésbe véve megőrizzék a bíróságok iránti közbizalmat.

A bíróságok körüli nyilvános veszekedés illeszkedik abba a szervezettnek mutatkozó általános lejáratási folyamatba, amely az alkotmányos intézmények mindegyikének hiteltelenítéséhez vezet. Csakhogy ez a mi esetünkben pusztító

- fogalmazott.

A Kúria elnöke a levélben hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az elégedetlenség kifejezőinek egyik fő célja a Kúria működésének akadályozása volt. Ezen túlmenően arra is figyelmeztetett, hogy ezek az egyének most az elért illetménykorrekciót próbálják aláásni. Kiemelte, hogy a bírói függetlenség védelme érdekében nem őt kell félteni, hanem azokat, "akik a szép szavak mögé más, gyakran ideológiai indíttatású érdekeket rejtve, bárkivel készségesen együttműködnek saját céljaik elérése érdekében".

Varga Zs. András bőven részletezte azt is, hogy, miért indokolatlanok szerinte az OBT kifogásai a kúriai illetményemeléssel kapcsolatban. Felelőtlenségnek tartja azt is, hogy az OBT tárgyalni fog a megállapodás érvénytelenítése tárgyában.

Megütközéssel kellett azzal szembesülnöm, hogy a megkötését követő több heti vita során tanúsított felelősségtudaton alapuló kitartást feladva, a tartalmi kérdések félreértésére utaló, a jogalkotási rend pontos ismeretének hiányát tükröző kifogásokkal az OBT talán mégis enged a külső egyre inkább politikai töltetű nyomásnak és tárgyalni fog a megállapodás "érvényesítése tárgyában"

- nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy határozottan ellenzi ezt a lépést, mivel az indoklás nélküli és súlyosan veszélyezteti a bírák és igazságügyi dolgozók jövőbeli illetményrendezését. A Kúria elnöke úgy véli, hogy a közjogi megállapodás utólagos, egyoldalú érvénytelenítése csupán arra jó, hogy nevetségessé tegye az OBT működését.

Varga Zs. András a levél második részében Senyei Györgyhöz intézett válaszában kifejtette gondolatait. Meglátása szerint két fontos kérdés vetődött fel, az első pedig az, hogy...

az Országos Bírói Hivatal elnökének milyen dolga van a Kúria elnöke által a Kúria bíráihoz intézet üzenettel. Nyilvánvalóan semmi. Egy nem neki címzett magánlevél kommentálása bizonyosan nem tartozik a hatáskörébe. Dolga mással lett volna, és ez a második kérdés.

A Kúria elnöke éles kritikával illette Senyei Györgyöt, amiért szerinte nem tett semmiféle lépést a bírák és igazságügyi dolgozók bérének emeléséért. Rámutatott, hogy Senyei elkerülte a szükséges állásfoglalások megfogalmazását, és nem biztosította, hogy a bírósági elnökök közvetítésével minden bíró időben tájékozódjon a legfrissebb fejleményekről.

Csak abban bízhatunk, hogy a megállapodással kapcsolatos szokatlan csend és az a tény, hogy a bírák tájékoztatását különböző civil szervezetekre bízta, nem arra utal, hogy titkos szövetségben áll azokkal, akik az elégedetlenséget szítják. Ez a remény azonban nem tűnik túl megalapozottnak, ha figyelembe vesszük, hogy a békétlenkedők néhány vezetője az Országos Bírósági Hivatal elnökének saját maga által kiválasztott munkatársa.

- folytatta, új lendülettel és friss ötletekkel telve. A szavak szinte maguktól formálódtak, ahogy a gondolatai egyre világosabbá váltak, és a mondanivalója egyre érthetőbbé.

"Végül, anélkül, hogy a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen további részleteket felfednék, csupán a már sokak által tudott eseményekre hivatkozva, azt kell megállapítanom, hogy a jelenlegi helyzet, amely eltér a igazságszolgáltatás rendszerének normáitól, etikai alapelveitől és hivatali kultúrájától, valamint a kölcsönös tiszteleten nyugvó együttműködéstől, a közbizalom és a zavartalan működés fenntartását is érinti. Ezért az Országos Bírósági Hivatal elnökétől inkább nem kérek tanácsot" - zárta le véleményét.