A kormány átcsoportosítja a forrásokat: a sikeres ágazatoktól elveszi a pénzt, és a gyengébben teljesítőknek juttatja. - G7 - Gazdasági történetek érthetően.

A GKI elemzése világosan rámutatott arra, hogy a kereskedelem, pénzügy és kommunikáció területei kiemelkedő termelékenységet mutatnak, míg a feldolgozóipar és építőipar jelentősen elmarad az iparági átlagtól. Ezek a szektorok folyamatosan eltávolodnak a sikeres területektől, noha a GDP-hez való hozzájárulásuk szinte azonos szinten mozog.

Igen, azonban a költségvetési támogatások zöme főként az utóbbi szektorokba került, különösen a multinacionális összeszerelő üzemek számára biztosított kedvezmények révén. Ezek a befektetések olyan iparágakhoz kapcsolódnak, amelyek jelentős mennyiségű importált nyersanyagot, energiát és vendégmunkásokat igényelnek, legfőképpen az akkumulátor- és autógyártás területén.

Számokban: 2015 óta a kereskedelem és a pénzügy-biztosítás közel másfélszeres termelékenységnövekedést produkált az évtized végéig, majd néhány év múltán az infokommunikáció és a szakmai-tudományos-adminisztratív szektorok is megközelítették ezt a szintet. A feldolgozóiparban viszont a 2015-ös szinten rekedt, az építőiparban pedig romlott a mutató.

Alulnézet: Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója tavasszal a Portfolionak adott interjújában hangsúlyozta a munkakultúra "általános morális megújulásának" jelentőségét. A hatékonyabb, a munkaidőt teljes mértékben kihasználó munkavégzés kulcsfontosságú lehet a jövedelmek fokozott növekedéséhez, valamint a külföldi munkaerő iránti kereslet csökkentéséhez.

Miért is van ennek kiemelt jelentősége? A kormányzati támogatások valódi értéke hosszú távon csak akkor realizálódik, ha a vállalatok nem csupán egyszeri beruházásokat hajtanak végre, hanem folyamatosan törekednek a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésére. Ehhez elengedhetetlen az innováció és a költségtudatos működés. A GKI elemzése rávilágít arra, hogy jelenleg az ipari szektorban és az építőiparban e téren még nem tapasztalható a szükséges előrelépés. Az adatok azt mutatják, hogy a tervezett fejlesztések eddig nem valósultak meg, ami hosszú távon hátráltathatja a szektorok fejlődését.

A GKI legfrissebb elemzése rámutat arra, hogy a magyar vállalatok munkatermelékenysége nem éri el a környező régiókban tapasztalt szintet, ami egyértelműen a gazdaságpolitikai reformok szükségességét hangsúlyozza. Ez a helyzet különösen aggasztó, hiszen ha a népesség vagy a foglalkoztatottság nem mutat növekedést – ami a magyar viszonyok között reális lehetőség – akkor a gazdasági fejlődésünk fő motorját a termelékenység javulása jelentheti. A hatékonyabb munkavégzés tehát kulcsfontosságú, ha szeretnénk, hogy a gazdaságunk dinamikusan fejlődjön és versenyképes maradjon a nemzetközi piacon.