A kormány leválasztotta az Origót, így most szabadon szárnyalhat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2021. június 15-én a Pesti Vigadó impozáns falai között ünnepélyesen átadta a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést Kovács András újságírónak, aki az origo.hu hírszerkesztőjeként végzett kiemelkedő munkájával tűnt ki. A rendezvény fényét Soós Lajos fotográfus megörökítette, rögzítve e jelentős eseményt.

Kovács András mellett legalább tíz munkatárs távozott vagy távozik az Origo szerkesztőségéből, értesültünk több, egymástól független forrásból. A kormányközeli médiumokat egyesítő anyacég, a Mediaworks égisze alatt működő portálnál a közelmúltban, Leitner Attila főszerkesztői távozásával és Pósa Árpád érkezésével indultak meg a változások. Pósa kinevezése óta több újságíró és szerkesztő döntött úgy, hogy elhagyja az oldalt. Ezzel párhuzamosan többen az Origo munkatársai közül a Mediaworks valamelyik központi tartalom-előállító hubjába kerültek, ahol több lap számára készítenek anyagokat.

A lépés eredményeként az Origo tartalmilag még inkább integrálódik a Mediaworks struktúrájába, ahol olyan kiadványok, mint a Bors, a Ripost, a Magyar Nemzet, valamint a megyei lapok anyagait is egy központi szerkesztőség munkatársai állítják elő. Ez nem csupán a tartalmak egyesülését jelenti; az Origo Perc utcai irodájának jövője is bizonytalanná vált, hiszen a szerkesztőség 2025 elején költözött ide. Forrásaink szerint a központosítás következtében több origós újságíró is visszatért a Mediaworks Üllői úti irodájába. A távozási hullámról a Media1 is beszámolt pénteken.

Az Origo független szerkesztőségként való működése 2014-ben kezdett megváltozni, amikor politikai nyomásra Sáling Gergő főszerkesztő távozott. Ezt követően fokozatosan elhagyták a lapot a szerkesztőség tagjai is, akik a függetlenségüket féltették. 2017-ben az Origo Matolcsy Ádám érdekeltségébe került, a New Wave Media Group kezébe, ami után jelentős mennyiségű állami hirdetés áramlott az oldalra, ezzel tovább erősítve a kormányzati befolyást.

Az állami hirdetések áradása, amellyel a kormány jelentős mértékben felerősítette a médiavállalatok bevételeit, 2019-től új dimenzióba lépett, amikor az Origo a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA) részesévé vált. Ezen a platformon, mint például az Origónál, a tiltott állami támogatások miatt a Magyar Hang nemrégiben panasszal fordult az Európai Bizottsághoz. Egy 2022-es áttekintés alapján a kormány hirdetéseken keresztül körülbelül 16 milliárd forintnyi összeget költött a Mediaworksre, ami a cég 56 milliárd forintos összes bevételéhez viszonyítva jelentős arányt képvisel.

Az Origo Facebook-hirdetéseire jelentős összeget fordított, a Meta Hirdetéstárának adatai szerint 2020. január 1. és 2024. július 31. között összesen 343,1 millió forintot költött origós hirdetésekre. Ezzel a portál a legnagyobb hirdetési költséggel bíró magyar médiák között végzett ebben az időszakban, hiszen a tartalom népszerűsítésére fordított összeg kiemelkedőnek számít. A kiadó, a New Wave Media Group bevételei is kedvezően alakultak a Mediaworksbe való integrálódás előtt, hiszen 2019 és 2021 között árbevételük majdnem megkétszereződött, 4,4 milliárd forintról 8,3 milliárd forintra emelkedett.

Az összefonódás aztán 2022-ben lett még látványosabb, amikor a New Wave beolvadt a KESMA lapjait irányító cégbe, a Mediaworksbe. Ez a folyamat érhet véget most azzal, ha az Origo szerkesztőségének megmaradt tagjai is a központi szerkesztőségbe kerülnek át.

Az Origo látogatottságának jelentős részét korábban a Freemail szolgáltatásból távozó felhasználók generálták, akiket azonnal az oldalra irányítottak. Jelenleg azonban a forgalmat egy Newsfeedre terelik, amely a Mediaworks összes tartalmát összegyűjti. Ennek következtében a felhasználók az Origóra, a Magyar Nemzetre és a Borsra is eljuthatnak, ami a központosítási stratégiát hangsúlyozza.

Kovács András kérdezett legtöbbször az Origo színeiben a kormányinfókon, ahol a korábbi összesítésünk alapján általában az első három ember között volt, aki kérdést tehetett fel, az Origótól búcsúzó posztjában is ezt a szerepét emelte ki. De Kovácsnak több olyan emléketetes esete volt, ahol úgy lett egy történet főszereplője, ahogy ő azt valószínűleg nem várta.

Több szempontból is emlékezetes és tanulságos jelenet volt, amikor 2017-ben az Origo szerkesztőségében megjelenve Kovács András asztalához sétált oda Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke is, és számon kérte a pártja tagjait lejárató anyagokat. Akkor Kovács arra hivatkozott, hogy nem közszereplő, és nem is reagált Fekete-Győr kérdéseire.

Egy figyelemre méltó pillanat volt, amikor Kovács András a leleplező szándékkal készült írásában összekeverte D. Tóth Krisztát Osvárt Andreával. Ezt követően az Origo szerzője gyorsan eltüntette a posztját, mintha mi sem történt volna.

Kovács András korábban nagy nyilvánosság előtt tett rágalmazó kijelentéseket Czeglédy Csabáról. Egy 2017 augusztusában megjelent cikkében azzal vádolta Czeglédyt, hogy iskolaszövetkezeti diáktagok nevén valójában azok szüleit foglalkoztatta a cégénél. A bíróság döntése alapján Kovács nem tartotta be a szakmai etikát és eljárási normákat, amikor egyetlen forrásra támaszkodva, annak állításait a legcsekélyebb mértékben sem ellenőrizve, és a másik fél álláspontjának megismerése nélkül tette közzé az érintett cikkét. A Kúria később megerősítette az elsőfokú ítéletet. Az Origo újságírója a tárgyalás során, az utolsó szó jogán - a szakmai etikát figyelmen kívül hagyva - felfedte a bíróság előtt a forrását, aki nem más volt, mint Kósa Lajos ügyvédje, így ellene is rágalmazás miatt indítottak eljárást.

Kovács András 2021-ben, miután elsőfokú bírósági elmarasztalásban részesült, a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetettje lett. E kitüntetést Magyarország akkori köztársasági elnöke, Áder János, Orbán Viktor miniszterelnök ajánlása alapján adta át. Az indoklás szerint "Kovács András újságíró, az Origo.hu hírszerkesztője, a hiteles hírközlés iránti elkötelezettsége mellett a keresztény és konzervatív értékek következetes képviseletére is nagy figyelmet fordító, kiváló újságírói tevékenysége elismeréseként" kapta a díjat.

Az Origótól 2024 novemberében távozott az addigi főszerkesztő, Gábor László, a helyére érkező Leitner Attila célja pedig az oldal áthangolása volt, a dolgozókkal is azt közölte, hogy a kormányhoz továbbra is lojális, de normálisabb újságot szeretne. Olyat, aminél már lehet nem férne bele, hogy úgy számol be a kegyelmi ügy egyik fejleményéről, hogy abból kihagyja Novák Katalint és a konkrét pedofilügyet. Pósa érkezése után letekerték a jelentős forgalmat generáló fürdőruhás és meztelen képekre épülő anyagokat, a clickbait híreket, vagy az újabb és újabb világháborúk kitörésével fenyegető cikkeket.

Ez a változás azonban az oldal látogatottságában is éreztette hatását, ami már Pósa érkezése előtt is lefelé ívelő tendenciát mutatott. 2023-ban a napi átlagos látogatók száma egymillió körül mozgott, míg 2024-re ez a szám jelentősen csökkent, és már csupán néhány nap számított kiemelkedőnek, amikor a látogatók száma meghaladta a 750 ezret. 2025 áprilisától a csökkenés még szembetűnőbbé vált: május hónapban több nap is akadt, amikor az oldal olvasószáma nem érte el a 300 ezret.

Leitner vezetésével a dolgozók számára világossá vált, hogy az Origo nemcsak új, a Perc utcában található irodába költözik, hanem különálló céggé is válik a központi Mediaworks keretein belül. Ezzel a lépéssel a vállalat visszatérne a 2022 előtti állapothoz, amikor még a New Wave Media Group égisze alatt működött. Azonban Pósa Árpád kinevezése után ez a téma háttérbe szorult, ami hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi hetekben többen is távoztak a szerkesztőségből.

Valószínű, hogy az Origo az utóbbi években azért veszítette el jelentőségét, mert a kormány egyre inkább a Megafonhoz kapcsolódó influenszerek révén terjesztette propagandaüzeneteit. E közben az Origónál csupán Kovács András volt az egyetlen ismert személyiség, aki kiemelkedett a szerzők közül. A többi cikket többnyire névtelen alkotók írták, és az Origo impresszumában is csupán a főszerkesztő neve található.

Ezek a névtelen cikkek nem csupán vitákat generáltak, hanem komoly jogi következményekkel is jártak: 2024-ben a lap tizenhárom sajtópert veszített el, amihez képest csupán a Magyar Nemzet, szintén a Mediaworks égisze alatt, szenvedett el több elmarasztalást. Az Origo működésének hátteréről sokat elmond, hogy a korábbi főszerkesztő, Gábor László egy bírósági tárgyalás alkalmával képtelen volt megnevezni azokat, akik részt vettek a Donáth Annát zaklatással vádoló cikk megszületésében, ami végül a lap bocsánatkéréséhez vezetett.

Az is mutatta, hogy a Fidesz és a kormány már nem annyira számít az Origóra, hogy a nagy horderejűnek szánt ügyeket már nem itt közlik: például a Városháza-ügy az Indexen indult, a civil szervezeteket lejárató anyagokat pedig a Magyar Nemzeten tálalták. A kormány kommunikációjának változása sem tett jót az Origo elérésének, a miniszterelnök a hagyományos csatornák mellett (Kossuth Rádió, TV2, közmédia) ugyanis már nem feltétlenül a Mediaworks lapjain keresztül kommunikál, hanem például az Öt.hu-nak ad interjút, és inkább a közösségi médiában aktív digitális szabadságharcosaiban bízik.