A klímaváltozás következményei komoly kihívások elé állítják a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot, amelynek lebonyolítása már most is kérdéseket vet fel. A hőmérséklet-emelkedés, az extrém időjárási események és a természeti katasztrófák mind szembeötlő j
A 2026-os labdarúgó világbajnokságon résztvevő játékosok komoly kockázatokkal néznek szembe, mivel a mérkőzéseknek otthont adó 16 stadion közül tízben "extrém hőstressz" várható.
A Nature tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint, a forró időjárás és az intenzív fizikai aktivitás miatt a játékosoknak akár 49,5°C-os vagy annál magasabb érzékelt hőmérséklettel kell majd megküzdeniük az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada stadionjaiban.
A FIFA legfrissebb irányelvei szerint a mérkőzések során hűtési szünetek beiktatása válik szükségessé, amennyiben a "nedves hőmérséklet" átlép egy kritikus, 32°C-os küszöböt. Ezzel szemben a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez a mérőszám csupán a környezeti hőmérséklet és a páratartalom kombinációját veszi figyelembe, miközben figyelmen kívül hagyja a játékosok által végzett intenzív fizikai aktivitás következtében keletkező belső hőmérsékleti terhelést.
A játékosok izmainak aktivitása óriási hőmennyiséget generál, ami tovább fokozza a testükre nehezedő hőterhelést.
„– mondta Katarzyna Lindner-Cendrowska, a kutatás fő szerzője.”
A kutatók különféle szimulációs modellek alkalmazásával elemezték a hőstressz hatásait, figyelembe véve a sportolók mozgását, öltözetét és a stadionok időjárási viszonyait. A legkritikusabb hőstressz időszaka 14:00 és 17:00 óra között várható, amikor Arlingtonban és Houstonban a hőmérséklet akár 50°C-ra is emelkedhet. Ezek a szélsőséges körülmények hőgutához és hőkimerüléshez vezethetnek, mind a sportolók, mind a nézők számára.
A stadionok lelkes közönsége, különösen a fiatalabbak, az idősek és a krónikus betegségekkel küzdők, komoly veszélynek vannak kitéve a forróság következtében. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a játékosok mellett a nézők biztonsága is rendkívül lényeges, hiszen a sportélmény nemcsak a pályán zajlik, hanem a lelátón is.
A kutatók szerint a hőstressz csökkentésére hatékony megoldás lenne, ha a délutáni mérkőzéseket az esti órákra helyeznénk át. Továbbá, a világbajnokságokat érdemes lenne hűvösebb évszakokban, vagy olyan éghajlati zónákban lebonyolítani, ahol kedvezőbbek a körülmények. A 2022-es katari világbajnokság során alkalmazott kültéri légkondicionáló rendszerek szintén segíthetnek a hőség mérséklésében. Fontos lenne új mutatók kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a játékosok fizikai aktivitását és izzadását, ezzel is javítva a mérkőzések során a játékosok komfortérzetét. Javasolt továbbá a hosszabb félidős szünetek bevezetése, a gyakoribb hűtési szünetek alkalmazása, és ha szükséges, a mérkőzések elhalasztása. A FIFA szponzorációs kapcsolatait is érdemes lenne újragondolni a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó cégekkel, hogy jobban összhangban legyenek a globális klímavédelmi célokkal.
A klímaváltozás hatásai egyre inkább érzékelhetővé válnak, és ez különösen a globális sporteseményeket érinti, amelyek alatt egyre nagyobb nyomás nehezedik. A kutatások világosan jelzik, hogy a FIFA-nak sürgős és hatékony intézkedéseket kell hoznia a játékosok, a szurkolók és a sportág védelme érdekében. Az időben meghozott, tudományos alapokon nyugvó döntések kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a jövő világbajnokságai sikeresen zajlódhassanak le, és hogy megőrizzük a sport iránti szenvedélyt a következő generációk számára is.