A Fico elleni merénylet valószínűleg hozzájárult a részvétel emelkedéséhez az EP-választásokon, mivel a kormánypártoknak lényegében nincs befolyásuk az Európai Parlament politikai folyamataira.

Az IVO társadalomkutató intézet a júniusi Európai Parlamenti választások eredményeit vizsgálta meg. A legfrissebb jelentésük alapján a választások győztese a Progresszív Szlovákia volt, azonban a szélsőséges Republika párt kiemelkedő teljesítményt nyújtott, kihasználva a lehetőségeit. A Smer párt viszonylagos sikerét részben a miniszterelnök ellen irányuló merényletnek tulajdonítja, ami valószínűleg hozzájárult a választási részvételi arány emelkedéséhez is.

Mindenképpen magasabb lett volna a részvétel a korábbiaknál a júniusi európai parlamenti választásokon, véli Oľga Gyárfášová, az IVO társadalomkutató intézet munkatársa, de valószínű, hogy a Robert Fico elleni merénylet okozta kiélezett érzelmi helyzet is lendített rajta. Szlovákiában az EP-választást a belépésünk óta alacsony részvétel jellemezte, a mélypont 2014-ben volt, amikor mindössze a választók 13 százaléka ment el voksolni. Ehhez képest az idei 34,4 százalék nagyon magas aránynak számít. Ezzel Szlovákia három országot is maga mögé utasított: Horvátország lett az utolsó 21,35 százalékkal, de alacsonyabb volt a részvétel Litvániában és Bulgáriában is.

A részvételi arány a merénylet ellenére is jelentősen meghaladta a 2019-es 22,7 százalékot.

- véli Gyárfášová. A legnagyobb mobilizációs erő azonban talán a két legnagyobb párt, a Progresszív Szlovákia és a Smer, vagyis az ellenzék és a kormányoldal közti küzdelem jelentette. A választást végül a PS nyerte csaknem 28 százalékkal a közel 25 százalékos Smer előtt.

A parlamenti választások elemzése során világosan látható, hogy az egyes pártok mennyire tudták kiaknázni a rendelkezésre álló szavazói bázist.

A Republika volt a legnagyobb siker, hiszen a párt több szavazatot szerzett, mint a parlamenti választásokon. Érdekesség, hogy az Európai Parlament választásán a részvételi arány körülbelül a felére csökkent a parlamenti választásokhoz képest.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – mondta Gyárfášová. A szélsőséges párt a parlamenti választáson 5 százalék alatt teljesített, ám júniusra egy fordulatot hozott: a második legnagyobb kormánypártot, a Hlast megelőzve, 12,53 százalékkal a harmadik helyen végzett, így két EP-mandátumot is szerzett. Ehhez az kellett, hogy a Republika júniusban 44 ezer szavazattal többet gyűjtött, mint szeptemberben. Érdekes módon, egyetlen más pártnak sem sikerült növelnie a támogatottságát a tavaly szeptemberi adatokhoz képest; a Hlas például csupán a negyedannyi szavazatot kapott júniusban, mint az előző választáson.

A Progresszív Szlovákia és a Smer párt is ügyesen kihasználta a választási lehetőségeket. A Progresszív Szlovákia a parlamenti választáson elért szavazatok 77 százalékát megszerezte júniusban, miközben a választásra való részvétel csupán 50 százalékos volt. A Smer kampánya szintén figyelemre méltóan alakult, különösen, ha összehasonlítjuk a 2019-es teljesítményével: akkor mindössze 154 ezer szavazatot kapott, most viszont már 365 ezer szavazatra tett szert. Ez a 2023-as választási eredményének 53 százalékát jelenti.

Az Európai Parlamenti választások során a legnagyobb csalódást a Szlovákia párt élte meg, hiszen mindössze 29 ezer szavazatot tudott összegyűjteni, míg a hazai parlamenti választásokon 264 ezer támogatóra talált. Ezen kívül az SNS is jelentős veszteséget könyvelhetett el.

Dankóék az EP-választáson csupán 28 ezer szavazatot gyűjtöttek össze, míg a 2023-as parlamenti választáson már 164 ezer támogatóra tettek szert.