A Békés megyei lakosok a kormány véleménye szerint inkább elkerülik a "kimagasló fejlődési potenciált", és inkább más helyeket keresnek.
A külügyminisztérium államtitkára nem reagált az ellenzéki parlamenti képviselő írásbeli kérdésére. Pedig a helyzet súlyosságát figyelembe véve, csupán annyit kérdeztek, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez Békés megye felzárkóztatására.
Gurmai Zita, az MSZP parlamenti képviselője, január végén írásbeli kérdést intézett Nagy Mártonhoz, a nemzetgazdasági tárca vezetőjéhez. A képviselő asszony beszámolt arról, hogy az utóbbi időszakban "figyelemre méltó jelzések" érkeztek hozzá a Viharsarokból. Ezek a jelzések arra utalnak, hogy míg a helyi lakosok mindennapos küzdelmet folytatnak a megélhetésért, addig a román oldalon jelentős fejlesztések kezdődtek. Például Bihar megyében Európa legnagyobb áfonyafarmját tervezik létrehozni, miközben a sarkadi kistérség a magyar oldalon hazánk egyik legnagyobb szegénységi problémákkal küzdő területe.
Gurmai rámutatott, hogy Békés megye szomszédságában, Arad megyében, Nagypél (Pilu) és Ottlaka (Grăniceri) települések közelében épül Európa legnagyobb naperőműve. A projekt kivitelezője szerint jelenleg több mint ezren dolgoznak az építkezésen, míg a naperőmű üzemeltetéséhez közel 200 ember alkalmazására lesz szükség. A szocialista képviselő aggodalmát fejezte ki, hogy míg a túloldalon ilyen jelentős beruházások zajlanak, addig Magyarország egyik legnagyobb szegénységgel küzdő területén, Békésben, az alacsony bérek és a munkahelyek hiánya miatt tovább gyorsulhat az eddigi elvándorlás. Gurmai ezért reményét fejezte ki, hogy a kormány is elismeri ennek a folyamatnak a megállításának fontosságát. Képviselőként két kérdést intézett Nagy Mártonhoz: először is, milyen intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy Békés megyébe hasonló befektetőket vonzzanak, mint amilyenek Arad és Bihar megyében működnek? Másodszor, milyen egyéb stratégiák vannak a magyar kormány részéről a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére?
A válasz a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kétoldalú Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságától érkezett. A külgazdasági tárcának, és különösen a megnevezett államtitkárságnak alig van köze a viharsarki fejlesztésekhez és beruházásokhoz. A minisztérium válasza mindössze két tömör mondatra szorítkozott: "A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség segítségével 2014 óta több mint 140 milliárd forintnyi beruházás érkezett a régióba. Békés vármegye fejlődési potenciálja kiemelkedő, ezért a kormány továbbra is elkötelezett a befektetésösztönző politika fenntartása mellett a térségben."
Ha létezik semmitmondó válasz, akkor ennek a szövegnek a példája tökéletesen illusztrálja ezt a jelenséget. Ha alaposan megvizsgáljuk a kérdést és a rá adott választ, egyértelművé válik, hogy Illés Boglárka államtitkár nem a konkrét felvetésekre reagált, hanem inkább egy szinte üres, kormányzati kommunikációra épülő beszédet tartott. Az egyetlen konkrétum, amit megemlített, az a 2014 óta felhasznált 140 milliárd forint, ami évente körülbelül 12-13 milliárd forintnak felel meg – ennyi pénzből egy kisebb stadion építhető. Ez az összeg önmagában, térségi szempontból, nem mond sokat. Hiányzik a mögöttes információ, például, hogy ebből az összegből pontosan milyen projekteket valósítottak meg, mekkora magántőke társult hozzá, és hány új munkahelyet teremtettek. Továbbá nem derül ki, hogy a szomszédos megyék - mint Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar vagy Jász-Nagykun-Szolnok - milyen mértékű befektetésösztönző támogatást kaptak az elmúlt években, és ott hány új zöld- vagy nem zöldmezős beruházás valósult meg. Valószínű, hogy a jelentősebb gazdasági potenciáljuk révén ezekben a megyékben sokkal nagyobb mértékű támogatások érkeztek.
A szomorú végeredményt látni. Békés megye végletes és megállíthatatlannak tűnő társadalmi lecsúszásáról, gazdasági szerepvesztéséről, elképesztő népességfogyásáról legutóbb itt írtunk:
