Az ország kiemelkedő HR-szolgáltatója arra számít, hogy 2025-re az átlagos bérek 5%-os növekedést mutatnak majd.

A munkanélküliség folytatódó csökkenése és a kínai beruházási fellendülés mellett a reálbérek növekedésének lassulása lesz a fő tényező, amely 2025-ben alakítja a magyar munkaerőpiacot. Ennek ellenére Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója szerint a vállalatok többsége még mindig a béremelés lehetőségét fontolgatja. A magyar gazdaság jelenleg egy dekonjunktúrás időszakot él meg, de Dr. Tóth optimista, és úgy véli, hogy a munkaerőpiac továbbra is szoros marad, mivel pozitív jelek is mutatkoznak a jövőre nézve.

Miközben 2024 "hajrája" még javában zajlik, a cégvezetők már a következő év tervezésére összpontosítanak. A munkavállalók számára természetesen az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora béremelésre számíthatnak. Ezen a téren azonban a Prohuman Zrt. – mint Magyarország piacvezető HR-szolgáltatója – a legnagyobb bizonytalanságot érzékeli, hiszen több száz vállalkozás munkaerőigényének kielégítésében játszik kulcsszerepet.

"A munkáltatók általában az inflációs rátához igazítják a béremelésekkel kapcsolatos döntéseiket. Az idei évben a szakértők jelentősebb árszínvonal-emelkedést prognosztizáltak, mint ami végül megvalósult, ezért a tervezettnél magasabb béremeléseket terveztek. Ennek következményeként a reálbérek váratlanul kedvezőbben alakultak" - fejtette ki Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója.

- Az előrejelzések szerint 2024-ben a versenyszférában a reálbérek átlagosan 7,9%-kal nőhetnek, ami kedvező hír a munkavállalók számára, és pozitív hatással lehet a gazdaság egészére. Ugyanakkor a cégek számára a tehetséges munkavállalók megtartása és vonzása továbbra is kihívást jelent, mivel ezt nem csupán a bérek befolyásolják, hanem számos egyéb tényező is. A mi becsléseink alapján 2025-re is bérnövekedésre számíthatunk, de a vállalatok körében már érzékelhető az óvatosabb tervezés: sok cég megpróbálja elhalasztani a döntéseket, és januártól átlagosan 7%-os béremelésről gondolkodnak, de a 5%-os bérkorrekció tűnhet a reálisabb várakozásnak.

A béremelés mértéke jelentős eltéréseket mutathat az állami és a versenyszféra, valamint az egyes iparágak és régiók között. "A bérek emelkedése mindig a jelenlegi piaci környezethez igazodik. Amikor a cégek azt észlelik, hogy egyre több munkavállaló hagyja el a vállalatot, kénytelenek emelni a fizetéseket. Különösen a versenyképes területeken, mint például a mérnöki és a magas szintű programozói pozíciókban, jelentősebb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosi és ápolói bérek emelése pedig kormányzati döntések következménye" - magyarázta a szakértő.

A bérek fejlődése nem csupán a munkáltatók döntéseinek következménye, hanem szorosan összefügg a vállalatok alkalmazkodóképességével a folyamatosan változó munkaerőpiaci viszonyokhoz. Ebben a dinamikus környezetben a HR-szolgáltatók kulcsszerepet töltenek be. Dr. Tóth Ágnes hangsúlyozza: "A bérek mellett a munkahelyi kultúra, a képzési lehetőségek, valamint a munkavállalók elkötelezettségének erősítése mind elengedhetetlen tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és vonzásában. Megfigyeljük, hogy ezek a tényezők egyre inkább vonzóbbá válnak a munkavállalók számára." A HR-szolgáltatók rugalmasságot biztosítanak a munkáltatók számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan reagáljanak a bér- és munkaerőigények változásaira. Célunk, hogy segítsük ügyfeleinket fenntartható és reális bérstratégia kialakításában, miközben támogatjuk a hosszú távú munkaerő-tervezést. Ez különösen lényeges olyan iparágakban, ahol a munkaerőhiány nyomást gyakorol a bérekre, vagy ahol új beruházások újabb munkaerőigényeket generálnak.

Már megfigyelhetők kedvező jelek a gazdasági helyzet alakulásában.

A munkaerő-keresletet alapvetően a makrogazdasági környezet befolyásolja. Jelenleg a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, például az export nehézségeivel és a beruházási ráta csökkenésével, ami éppen dekonjunktúra-hullámot idéz elő. Ugyanakkor a Prohumannál biztató jeleket észlelnek, és optimistán tekintenek a jövőbe, hiszen továbbra is arra számítanak, hogy a munkaerőpiac szoros marad.

Dr. Tóth Ágnes megjegyezte, hogy a legfrissebb előrejelzések szerint 2025-re a munkanélküliség tovább csökken, az idei 4,3%-ról 3,9%-ra. Ez a prognózis összhangban áll a piaci tapasztalatainkkal.