27 magyar faluban még a mosakodás is kockázatos a csapvíz minősége miatt.
A falvak súlyos nehézségekkel küzdenek. Számos településen a víz minősége annyira elrettentő, hogy már a csap megnyitása is felesleges kockázatnak tűnik.
Bár hazánkban az ivóvíz hozzáférése alapvető szolgáltatásnak kellene lennie, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) statisztikái szerint a települések több mint egyharmadában a csapvíz minősége nem felel meg az egészségügyi normáknak. Ezeken a helyeken a víz nemcsak ihatatlan, hanem a szakértők még a tisztálkodásra sem ajánlják a használatát - számol be róla a G7.
A legfrissebb AC News jelentés alapján a vízminőség problémája elsősorban a kisebb településeket sújtja, ám a budapesti agglomeráció sem mentes ettől a kihívástól. Összesen 1126 faluban tapasztalható, hogy a víz minősége kifogásolható. Ezekben a vízben olyan anyagok találhatók, amelyek bár nem mindig jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot, mégis zavaró íz- és szagélményt nyújtanak. Nem meglepő, hogy senki sem vágyik zavaros és büdös vízre, ha szomját akarja csillapítani. Az igazán súlyos helyzetben lévő települések száma körülbelül 140-re rúg, míg 110 település esetében eseti bakteriológiai problémák merülnek fel. Emellett 27 településen a kémiai összetevők miatt az ivóvíz minősége kifejezetten elfogadhatatlan. Néhány település, ahol a csapvíz használatát még a tisztálkodásra sem javasolják, például Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Jánoshida, Cégénydányád, Gemzse, Gyügye, Ilk és Kisléta. Ezek a falvak nemcsak a legkisebb népességgel rendelkeznek, hanem gazdasági szempontból is a legelmaradottabbak közé tartoznak. A problémás területeken a vízellátó rendszerek elavultak, míg a vízkezelési technológiák nem felelnek meg a modern kor elvárásainak.
A helyzet következtében rendszeressé váltak a szivárgások, és a szennyeződés is jelentős mértékeket öltött. Ennek következtében a vízben egyre inkább elszaporodnak a különféle baktériumok, különösen a Coliform kórokozók, amelyek komoly veszélyt jelentenek az egészségre. Ezzel szemben Pest vármegye településein inkább az a probléma, hogy a 2010-es években tapasztalt kiköltözési hullám miatt drámaian megnövekedett a lakosság száma. A vízhálózatok viszont nem képesek elviselni ezt a megnövekedett terhelést.
Azokon a településeken, ahol a problémák megjelentek, az emberek csapvízfogyasztása csökkent, és ezzel egy végtelennek tűnő, ördögi kör indult el. Hiszen ahol kevesebb vizet használnak, a víz hosszabb ideig stagnál a csövekben, ami elősegíti a baktériumok elszaporodását.
Azok számára, akik szeretnék elkerülni a gyomorpanaszokat, csupán két lehetőség áll rendelkezésre: palackozott ásványvizet vásárolhatnak, vagy a közeli lajtoskocsiból meríthetnek vizet. Azonban a kedvezőtlen életkörülmények a fiatalabb generációk elvándorlásához vezetnek, ami súlyosan érinti a helyi közösségeket. A népesség csökkenése következtében csökken az adóbevételek mértéke, így a vízellátó rendszerek modernizálására a helyi önkormányzatoknak továbbra sincs elegendő forrása.
